Nincs ingyen pénz – befolyásos, de passzív tulajdonlás
A megvásárolt törzsrészvények szavazati jogot biztosítanak, de a kormány vállalta, hogy passzív befektető marad: nem kerül be a cég igazgatóságába, szavazatait pedig az igazgatótanács javaslatai alapján adja le, néhány kivételtől eltekintve. Tehát az Intel sorsa továbbra is a piaci szereplők kezében marad, az amerikai állam csupán pénzügyi érdekeltséget szerzett.
Izgalmas manőverek a chipgyártás megmentéséért
A mostani beavatkozás célja, hogy biztosítsák az Intel finanszírozását: a cégnek óriási tőkére van szüksége ahhoz, hogy érdemben növelni tudja az Egyesült Államokban folyó chipgyártást, és lépést tarthasson a nemzetközi versenytársakkal. Lip-Bu Tan vezérigazgató, aki nemrég vette át az irányítást Pat Gelsingertől, költségcsökkentési programot is elindított, amelynek során a kiadások húsz százalékát vágták vissza. Mindezek ellenére az Intel jövője nem biztosított: a cégnek még így is hatalmas kihívás a legújabb Panther-tó (Panther Lake) chipek nagy volumenű gyártásának megkezdése.
Többen követhetik az Intel példáját
A Trump-adminisztráció a CHIPS-támogatásokkal más cégeknél is hasonló konstrukcióban gondolkodik. Eközben maguk a vállalatok egyre kreatívabb üzleti megállapodásokat kötnek, például Kína irányába történő export fejében a profit 15 százalékát is hajlandók átadni az államnak. Az Intel-befektetés tehát nemcsak az amerikai chipipart, hanem az egész technológiai szektort is megmozdította.
