Miért mások a depressziós tünetek a traumákat átélt embereknél?
Statisztikák szerint az Egyesült Államokban a súlyos depresszióval diagnosztizált felnőttek 60 százaléka, az öngyilkossági kísérletet tett személyek kétharmada gyermekkorban traumát vagy komoly lelki megpróbáltatást élt át. A kutatók szerint a jelenlegi antidepresszánsok, például az SSRI-k, kevésbé hatékonyak azoknál, akik nehéz gyermekkort tudhatnak maguk mögött, ezért új kezelési megközelítésekre van szükség.
Tíz évvel ezelőtt a kutatócsoport kimutatta, hogy kezeletlen depressziósok vérében kifejezetten magas az SGK1 szintje; az SGK1 a szervezet stresszválaszában szerepet játszó fehérje.
Az SGK1 szerepe a depresszió és az öngyilkosság hátterében
A legfrissebb vizsgálatokban olyan emberek agyát elemezték, akik öngyilkosságot követtek el. Azoknál, akik gyermekkorukban bántalmazást vagy elhanyagolást szenvedtek el, kétszer olyan magas volt az SGK1-szint, mint azoknál, akiknél nem volt ilyen előzmény. Genetikai vizsgálatok pedig kimutatták, hogy azok a gyerekek, akiknél öröklötten magasabb az SGK1-termelődés, kamaszkorukban jóval hajlamosabbak a depresszióra.
Jöhetnek az újfajta antidepresszánsok?
Mindez arra utal, hogy az SGK1 blokkolására fejlesztett gyógyszerek megelőzhetik vagy akár meg is szüntethetik a depressziót a gyermekkori traumán átesetteknél. Kísérletek során egereknél az SGK1-gátlók megakadályozták a tartós stressz okozta depresszív viselkedés kialakulását. Ezeket a szereket már más betegségekre is tesztelik, így lehetséges, hogy hamarosan elindulhatnak a klinikai vizsgálatok depressziós betegeken. Emellett genetikai szűréssel is azonosítani lehetne azokat, akiknél a leghatékonyabbak lehetnek a célzott kezelések.
Az SGK1 lehet a kulcs azok számára, akik fiatalon szenvedtek el traumát, és akiket a mostani gyógyszerek kevéssé segítettek.
