Különböző sebességen működnek az agyterületek
Az agy különböző részei nem dolgozzák fel az információt ugyanúgy vagy ugyanolyan tempóban. Minden területnek megvannak a saját, úgynevezett belső idegi időskálái (intrinsic neural timescales, vagy INT), amelyek meghatározzák, hogy mennyi ideig tárolja az információt, mielőtt továbbítja azt. E különböző időablakok összjátéka teszi lehetővé, hogy az azonnali reakciókat és az elmélyült feldolgozást összehangolva megfelelően értelmezzük a környezetünket.
Ez a jelenség jól illusztrálható azzal, hogy miközben az egyik agyterület szinte azonnal reagál például a veszélyre, egy másik terület közben hosszabb ideig elemzi a helyzetet, a szándékokat vagy a körülményeket. Ezt az összehangolást az agy fehérállománya teszi lehetővé: ez köti össze az egyes régiókat, és támogatja a gondolkodást, a döntéshozatalt és a viselkedést.
Közel 1000 ember agyát térképezték fel
A kutatók 960 ember agyi kapcsolatait vizsgálták modern képalkotó módszerekkel. Mindenkinél részletes agytérképet, úgynevezett konnektómát készítettek, majd matematikai modellekkel elemezték, hogyan áramlik az információ az egyéni hálózatokon keresztül.
Kiemelték, hogy a helyi információfeldolgozásnak összhangban kell lennie azzal, ahogyan ezeket az információkat továbbítják az agy többi részéhez – ez a harmonikus együttműködés teszi hatékonnyá a működést.
Miért számít ez a gondolkodásra?
A kutatás megállapította, hogy az agykéreg időskáláinak szerveződése kulcsszerepet játszik abban, milyen hatékonyan tud az agy átváltani különböző aktivitásminták között. Jelentős egyéni különbségek figyelhetők meg: mindenkinek más az időzítési rendszere, és ez segít megmagyarázni, miért különbözünk kognitív képességekben.
Ezek az időzítési minták összefüggenek az agyszövet genetikai, molekuláris és sejtes sajátosságaival – sőt, hasonló összefüggéseket találtak egérmodellekben is.
Mentális egészség és jövőbeli irányok
A kutatók most olyan pszichiátriai betegségekkel foglalkoznak, mint a skizofrénia, a bipoláris zavar vagy a depresszió. Céljuk megérteni, hogyan zavarhatja meg az agyi kapcsolatok zavara az információk időbeli feldolgozását, ezzel új kapukat nyitva a mentális betegségek kutatásában.
