
Az érzékelés útja: a bőrtől az agyig
A vizsgálat, amely korszakalkotónak számít az érzékszervi kutatások terén, egérkísérletek révén térképezte fel a hideg érzékelésének teljes útvonalát a bőrtől egészen az agyig. Ehhez fejlett képalkotó eljárásokat, szívelektromos monitorozást, genetikai elemzést és viselkedéses megfigyeléseket alkalmaztak.
A bőrön található szenzorok a 15–25°C közötti hőmérsékletre érzékenyek. Ezek a szenzorok ingerlik az érzéksejteket, amelyek jelet küldenek a gerincvelőbe. A gerincvelőben ez a hidegérzékeléshez kapcsolódó jel felerősödik. Fontos tényező, hogy ez az erősítés kritikus szakasza a rendszernek, a felfedezés pedig újdonság, mivel ezt korábban nem ismerték.
A hidegérzékelés kulcsszereplői
Az egérkísérletek során sikerült „kikapcsolni” azokat a speciális interneuronokat, amelyek a hidegjel felerősítéséért felelősek. Amikor ezek a sejtek nem működtek, az állatok nem reagáltak a hidegre, míg a melegre vagy extrém hidegre továbbra is választ adtak. Ettől függetlenül már ismert volt, hogy a bőr felszínén található hőmérséklet-receptorok felfedezése Nobel-díjat eredményezett.
Új terápiás távlatok
A felfedezés jelentőségét tovább növeli, hogy a vizsgált idegsejthálózat valószínűleg az emberben is megtalálható, mivel a szükséges fehérjék nálunk is jelen vannak. A kutatók most arra keresik a választ, mi történik, ha ezek a rendszerek megsérülnek, illetve hogyan hatnak más érzékelési formákra, például a fájdalom- vagy viszketésérzetre.
Összességében elmondható, hogy az új eredmények hozzájárulhatnak a fájdalomcsillapítás fejlesztéséhez, például a kemoterápiás kezelések során fellépő neuropátiás fájdalmak enyhítéséhez. A hidegérzet pontos pályájának feltérképezése révén új terápiák alapjai születhetnek, amelyek célzottan befolyásolják a test hőmérséklet-érzékelését.