Nobel-díjjal ismerték el az immunrendszer láthatatlan védelmezőit

Nem elhanyagolható tényező, hogy az emberi szervezet immunrendszere nap mint nap megszámlálhatatlan kórokozótól védi testünket. Bár ez az erős védekező mechanizmus olykor önmaga ellen fordulhat, ha nincs megfelelően szabályozva – ekkor alakulnak ki az autoimmun betegségek. Most azonban új fény derült arra, miként maradunk többnyire egészségesek: Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi munkája alapjaiban változtatta meg immunológiai tudásunkat, ezért elnyerték a 2025-ös orvosi Nobel-díjat.

Hogyan szabályozza önmagát az immunrendszer?

Az immunrendszer döntése arról, hogy mit támadjon meg, és mit ne, kulcsfontosságú. Egyes mikrobák megtévesztően hasonlítanak saját sejtjeinkre, így a felismerés nem mindig magától értetődő. A három díjazott tudós felfedezte, hogyan működnek ebben a folyamatban az úgynevezett regulátor T-sejtek, amelyek a szervezet saját szöveteit védik az immunrendszer téves támadásaival szemben. Ezek a sejtek tulajdonképpen biztonsági őrökként járőröznek a szervezetben, megelőzve a súlyos, akár életveszélyes autoimmun betegségek kialakulását.

Úttörő felismerések és áttörések útján

Shimon Sakaguchi már 1995-ben felismerte, hogy a központi tolerancia – vagyis a veszélyes immunsejtek eltávolítása a csecsemőmirigyben (tímuszban) – önmagában nem elég. Egy teljesen új típusú immunsejtet írt le, amely megvédi szervezetünket önmaga elleni támadásoktól. Mary Brunkow és Fred Ramsdell később rájöttek, hogy az autoimmun hajlamú egerek egy meghibásodott, Foxp3 nevű gén miatt betegszenek meg, és emberekben a gén hibája egy súlyos autoimmun szindrómához (IPEX) vezet. Sakaguchi végül összekapcsolta a két eredményt: bebizonyította, hogy a Foxp3 szabályozza a regulátor T-sejtek fejlődését.

Gyógyítási lehetőségek kapujában

Ennek eredményeként e kutatások kitágították a perifériás immun tolerancia fogalmát, és elindították az autoimmun betegségek és a rák korszerű terápiáinak kidolgozását. Több új kezelés már klinikai vizsgálatok alatt áll, és a felfedezés a jövőben akár a szervátültetések sikerességét is javíthatja.

A három tudós – a seattle-i Mary E. Brunkow (1961), a San Franciscóban dolgozó Fred Ramsdell (1960) és az oszakai Shimon Sakaguchi (1951) – egyenlő arányban osztozik az idei, 11 millió svéd koronás (kb. 388 millió forintos) díjon. A Nobel-díjat a Karolinska Intézet ötven professzora ítéli oda immár több mint 120 éve, az emberiség javát szolgáló felfedezések jutalmazására.

2025, adminboss, www.nobelprize.org alapján