Az agykémia vonzásában: Dr. Eric J. Nestler pályája
Dr. Eric J. Nestler, a Mount Sinai Icahn Orvostudományi Iskola dékánja, már gyermekkorában kísérletezett otthon, apja, egy középiskolai biológiatanár ösztönzésére. Ez a kezdeti lelkesedés végigkísérte tanulmányait a Yale-en, ahol alapképzést, PhD-t és orvosi diplomát szerzett Dr. Paul Greengard, Nobel-díjas tudós laboratóriumában. Itt kezdte el kutatni, miként befolyásolják a drogok és a stressz az emberi viselkedést molekuláris szinten, ami világszintű paradigmaváltáshoz vezetett a pszichiátria területén.
Úttörő lépések a molekuláris pszichiátria felé
Nestler a Yale-en hozta létre a „Molekuláris Pszichiátria Laboratóriumot”, amely akkoriban kifejezetten merésznek számított. Kollégájával, Dr. Ron Duman-nal együtt felismerte, hogy a pszichiátriai kutatásokban eljött az ideje a molekuláris biológia alkalmazásának. A karrierjét nagyban meghatározta, amikor kinevezték a Yale Molekuláris Pszichiátriai Tanszékének igazgatójává, köszönhetően elődje, Dr. George Heninger önzetlenségének – ezt a gesztust Nestler azóta is példaként emlegeti fiatal tudósok felé.
Az agy adaptációjának felfedezései: a FosB fehérje
Az egyik legjelentősebb előrelépéshez a FosB nevű fehérje vizsgálata vezetett. Ez a fehérje hosszabb távon felhalmozódik az agy jutalmazó pályáiban drog vagy tartós stressz hatására, és hetekig, sőt hónapokig aktív marad, miközben más fehérjék hamar lebomlanak. Ez a rendkívüli stabilitás magyarázza, hogyan vezethetnek rövid élmények is tartós hangulati és magatartásbeli változásokhoz, sőt, hozzájárulhat az addikciók kialakulásához is. A FosB ma már a világszerte végzett kutatások egyik fő fókusza.
A kutatás irányváltása: a génszabályozástól az egyedi idegsejtekig
Az elmúlt negyven évben Nestler kutatócsoportja áttért a sejten belüli jelátviteli folyamatokról a génhálózatok és epigenetikai szabályozás tanulmányozására: hogyan okoznak tartós agyi változásokat a környezeti hatások. Mind pontosabb technológiák segítségével már az agy egyes régióit, különböző sejttípusait és végül az egyedi neuronokat is képesek vizsgálni. Ez felveti a lehetőséget: vajon eljutunk-e oda, hogy minden páciens számára, sőt bizonyos sejtcsoportokra szabott terápiával kezeljük a mentális betegségeket?
Ellenállóképesség: új hangsúly a mentális egészségben
Jelentőséggel bír, hogy Nestler laboratóriuma olyan molekuláris, sejt- és hálózati szintű sajátosságokat azonosított állatkísérletekben, amelyek védik az egyedet a stressz vagy drogok romboló hatásaitól. Ezek az „ellenálló” idegi minták új távlatokat nyitnak: a jövő kezelései nemcsak a már meglévő károsodásokat igyekeznek helyreállítani, hanem a természetes védekező mechanizmusokat is aktiválják azokban, akik kevésbé ellenállók. Több ilyen gyógyszer már depresszió kezelésére is tesztelés alatt áll.
Egyetemes agyi törvényszerűségek és a tudomány védelme
Az állatkísérletes eredményeket humán agyszövet-vizsgálatok is alátámasztották, ami igazolja, hogy a laborban feltárt mechanizmusok az emberekre is érvényesek. Nestler több mint 800 publikációval, tankönyvekkel és 177 000 idézéssel a világ egyik legbefolyásosabb neurobiológusa (h-index: 210). Szerinte a legnagyobb veszély a tudományra a politikai befolyás: hangsúlyozza, hogy a tudomány célja az, hogy mindenkihez eljusson, politikai megosztottságtól függetlenül.
Család, mentorálás és tanítás mint életfilozófia
Nestler a kutatáson túl a családjában talál igazi örömöt: feleségével, három gyermekével és öt unokájával tölti szívesen idejét. Legnagyobb büszkesége nem a rangos díjak (Julius Axelrod Mentor Díj, Aranyérem a Biológiai Pszichiátria Társaságtól, Nemzeti Tudományos Akadémiai tagság, díszdoktori címek), hanem volt diákjai és posztdoktorai sikerei. Vezérelve Roosevelt szavaiból fakad: az elismerés annak jár, aki benne van a küzdelemben. Nestler már négy évtizede harcol az agy titkainak feltárásáért – és ez még nem az egész történet.
