Az afrikai sertéspestis elleni oltóanyag: ígéretes, de nem csodaszer

Az ASF pusztítása világszerte

Az ASF egy rendkívül fertőző, gyakran halálos vírus, amely a házi- és vaddisznókat egyaránt tizedeli, miközben jelenleg nincs hivatalosan engedélyezett, globálisan elérhető vakcina. Afrikában már régóta jelen van, de az utóbbi években Ázsián és Európán is végigsöpört, sertéstelepeket pusztítva el, és komoly gazdasági károkat okozva, hiszen a sertéshús a világ egyik legfontosabb fehérjeforrása. Leginkább a háztáji tartással foglalkozó kisgazdák szenvednek, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban, ahol főként nők és fiatalok veszítik el a megélhetésüket.

De a fejlett országokat is fenyegeti a járvány: az Egyesült Államok sertésipara 2023-ban több mint 9800 milliárd forint árbevételt ért el, Kanadában pedig a teljes ágazat 2024-ben 2365 milliárd forintot hozott, így a tét hatalmas.

Az oltás eredményei és kudarcai

A kutatók egy élő, legyengített oltóanyag-jelöltet (ASFV-G-I177L) vizsgáltak több afrikai vírustörzs ellen. Teljes védelmet csak akkor tapasztaltak, ha ugyanazzal a törzzsel fertőzték meg az oltott sertéseket, amelyből a vakcina készült: ezek az állatok egészségesek maradtak, miközben az oltatlanok rövid időn belül elpusztultak. Amikor azonban genetikailag eltérő törzsekkel, például a ghánai változattal fertőzték meg az állatokat, 80 százalékuk túlélte – de több afrikai vírustörzs, például Malawi, Kenya, Dél-Afrika és Uganda esetén a vakcina semmilyen védelmet nem nyújtott, hiába alakult ki erős immunválasz.

Új stratégiákra van szükség

Kiderült, hogy az eddig használt, egyetlen fehérje (p72) szerinti víruseredet szerinti osztályozás nem alkalmas arra, hogy előre jelezze, melyik vakcina működik. Például két, azonos p72-vel bíró vírus – Georgia 2010 (Georgia2010) és Pret4 – oltás után egészen eltérő eredményt adott.

Amerikai kutatók kidolgoztak egy teljes vírustérképre épülő rendszert, amely pontosabban segíthet vakcinát választani az adott területen előforduló vírustípusokhoz. A szakértők hangsúlyozzák: régióspecifikus vakcinák fejlesztése és engedélyezése nélkül nem várható áttörés az ASF elleni védekezésben. Továbbra is szükség van az oltóanyag- és vírustörzs-párosítás kutatására, illetve új, szélesebb körű védelmet biztosító vakcinák tervezésére.

2025, adrienne, phys.org alapján