A dán tanulmány eredményei
A vita középpontjában álló kutatás 1,2 millió dán gyermeket követett több mint húsz éven át, és a Belső Orvoslás Évkönyvében (Annals of Internal Medicine) jelent meg. A szerzők azt találták, hogy sem autoimmun, sem allergiás, sem idegrendszeri fejlődési zavarok kialakulásának fokozott kockázata nem köthető az alumíniumtartalmú oltóanyagokhoz. Fontos megjegyezni, hogy a lektorált folyóirat szerkesztősége is kiállt a tanulmány mellett, hangsúlyozva: csak komoly hibák vagy szándékos tudományos visszaélés esetén indokolt a visszavonás, de egyik sem merült fel ennél a közleménynél.
Miért vitatja Kennedy?
Kennedy – aki az USA Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériumának vezetője – főleg a tanulmány módszertanát bírálja. Véleménye szerint nem volt megfelelő a vizsgálat, mert kizárták azokat a gyerekeket, akik két éves koruk előtt haltak meg, éppen azokat, akiknél a legsúlyosabb mellékhatások jelentkezhettek volna. Nehezményezte azt is, hogy a kutatók nem hasonlították össze megfelelően az oltottakat és az oltatlanokat, pedig volt némi adatuk az oltatlan gyermekekről is. A kutatók azonban azzal indokolták döntésüket, hogy a teljesen oltatlan gyerekek aránya mindössze 1,2% volt (kb. 15 200 fő), ami túlságosan kis minta lett volna megbízható statisztikai következtetésekhez.
Autizmus és vakcinák: Korábbi viták
Az alumínium és az autizmus kapcsolatának gondolata nem új: 2011-ben egy másik tanulmány kimutatott összefüggést, ám az Egészségügyi Világszervezet globális szakértői bizottsága hibás módszertant, helytelen feltételezéseket és kétes adatokat tárt fel abban a kutatásban. Azóta többször is cáfolták, hogy az alumíniumtartalmú oltások és az autizmus között ok-okozati kapcsolat lenne. Ha ilyen volna, a szakértők szerint a beoltottak 80-100%-ánál jelentkeznie kellene, amit a tapasztalatok nem támasztanak alá.
A dán kutatók válasza
A kutatók egyértelművé tették: azért nem vonták be azokat a gyerekeket, akik két éves koruk előtt haltak meg, mert a legtöbb érintett betegség diagnózisa csak ezt követően állapítható meg. Ezen felül olyan elemzést is készítettek, amelyben a 14 hónapos kortól megjelenő eseteket is figyelembe vették, és az eredmények hasonlóak maradtak. Kennedy továbbá kiemelte a tanulmány kiegészítő anyagában szereplő egyik analízist, mely szerint minden további 1 mg alumínium 67%-kal növeli az Asperger-szindróma kockázatát a 2007 után született gyermekeknél. A szerzők szerint azonban az e mögött álló adatok hiányosak voltak, ezért ez az eredmény nem került be a főkövetkeztetésekbe.
Az oltások biztonsága
Az oltásokba juttatott alumíniumsók, például a kálium-alumínium-szulfát, több millió embernél bizonyultak hatékonynak a szamárköhögés vagy a tüdőgyulladás megelőzésében, biztonságosságukat pedig széles körben vizsgálták. Független virológusok is hangsúlyozzák: nincs bizonyíték arra, hogy az oltásokban lévő kis mennyiségű alumínium súlyos mellékhatásokat okozna.
Összegzés
Összességében elmondható, hogy az oltásokban található alumínium biztonságosságát tudományos konszenzus támasztja alá, és a dán tanulmány sem talált káros összefüggést. Mégis, az ellentmondásos hangok újra és újra felbukkannak – ám a rendelkezésre álló adatok alapján a vakcinákba kevert alumínium továbbra is biztonságosnak tekinthető.
