A tökéletes élet árnyékában
Ez a jelenség jól illusztrálható azzal, hogy Susan egészségtudatos életet élt: kerülte a cukrot, rengeteget sportolt, odafigyelt az ételek eredetére, és soha nem dohányzott. Mégis, 54 évesen, váratlanul szembesült a tüdőrák legsúlyosabb stádiumával. Nem egyedi eset: egyre több, nem dohányzó embernél, különösen nőknél fedeznek fel tüdőrákot – ráadásul gyakran minden figyelmeztető tünet nélkül.
Gyermekkori gyökerek, világsikerek
Susan nővéreivel, Janet és Anne Wojcickivel igazi kaliforniai értelmiségi családban nőtt fel: apja, Stanley a Stanford Egyetem fizika-professzora, édesanyja, Esther pedig pedagógus, újságíró és szerző. Mindhárom lány kiemelkedően sikeres lett: Janet gyerekgyógyász és epidemiológus, Anne a 23andMe társalapítója. Susan útja eleinte nem is a vezetői pozíció felé mutatott, történelmet és irodalmat tanult, de 1998-ban kiadta garázsát két fiatal informatikusnak – Larry Page-nek és Sergey Brinnek –, és ezzel elindult a Google-karrierjén. Később ő vezérelte a YouTube felvásárlását, majd 2014-től a vállalat első számú vezetője lett. Klasszikus elsőszülöttként felelősségteljes, gondoskodó volt, mellette pedig „véletlenül” vált techmogullá.
Az egészséges életmód és a diagnózis paradoxona
Susan története rávilágít arra: a tüdőrák nemcsak a dohányosokat veszélyezteti. A leggyakoribb daganattípusok egyikeként évente emberek millióit érinti, és a nem dohányzók aránya is egyre nő. Élete megváltozott, amikor egy hétköznapi séta után hirtelen orvoshoz kellett fordulnia; semmi nem utalt komolyabb bajra. Orvosai is értetlenül álltak a tény előtt, hogy egy egészséges nő, teljesen normális klinikai leletekkel, már előrehaladott daganattal szembesül.
A tüdőrák rejtőzködő arca
Ez a furcsa kettősség – a láthatatlan tünetek ellenére súlyos betegséget találtak – cselekvésre sarkallta Susant. A tüdődaganatot, főleg nem dohányzóknál, legtöbbször csak előrehaladott állapotban fedezik fel, amikor már kevés az esély a gyógyulásra. Annak ellenére, hogy a tüdőrák a daganatos halálozások vezető oka az Egyesült Államokban is, a kutatási források mindössze feleakkorák, mint amennyit például az emlőrák kap. A finanszírozás csökkenése – az amerikai Országos Egészségügyi Intézet (NIH) épp visszavágja a keretét – tovább nehezíti a helyzetet.
A stigma és a kutatás hátrányai
A tüdőrák megítélésében mélyen gyökerező előítéletek élnek: sokan úgy tekintenek rá, mint arra a betegségre, amelyet „magának köszönhet” az ember a dohányzás miatt. Ezt az elítélő attitűdöt Susan is személyesen tapasztalta, és céljául tűzte ki a megbélyegzés enyhítését. Hivatalos statisztikák szerint, habár a dohányzás továbbra is fő kockázati tényező, a nem dohányzók körében a radon a vezető ok – ez színtelen, szagtalan, természetes radioaktív gáz, amely a talajból a pincékbe szivárog, és csak tesztekkel mutatható ki. Más tényezők – mint a légszennyezés, azbeszt, passzív dohányzás – szintén szerepet játszanak.
Genetika, környezet, véletlenek
Felmerül a kérdés: mennyire számítanak az öröklött genetikai tényezők? Leginkább a környezeti és életmódbeli hatások dominálnak, bár néhány mutáció – például az EGFR gén bizonyos változatai – növelik a hajlamot. Mégis, a legtöbb esetben nem örökléssel magyarázható a betegség. Susan maga is kizárta a legismertebb genetikai kockázati tényezőket, de a család kiterjedt kutatást indított, hogy feltárják a daganatokat befolyásoló genetikai, környezeti és életmódbeli összefüggéseket. A 23andMe-nél, Anne vezetésével, elindult a Tüdőrák Genetikai Vizsgálat (Lung Cancer Genetic Study) program, amely globális adatbázist épít fel a tüdőrákos betegek genetikai adataiból – abban a reményben, hogy a jövő kutatásai révén javulhatnak a terápiás lehetőségek és a szűrési stratégiák.
A végső tanulság
Mindezt figyelembe véve Susan Wojcicki sorsa nem csak egy vezető nő példája, aki hirtelen kikerül a reflektorfényből: küzdelme és kezdeményezései a tüdőrák megértésében, a finanszírozás bővítésében, a társadalmi előítéletek lebontásában és az újfajta összefogásban is komoly hatással lehetnek. Betegsége idején jelentős támogatásokat nyújtott, saját állapotát minden részletében tudományos kíváncsisággal vizsgálta, hogy a jövő generációit kevesebb rejtéllyel és kevesebb veszteséggel érje utol ez a gyakran halálos betegség.
