A Webb-teleszkóp által felfedezett lenyűgöző Einstein-gyűrű
Az általános relativitáselmélet egyik első igazolt jóslata a csillagfény gravitációs elhajlása, amelyet teljes napfogyatkozáskor figyeltek meg. Mivel a csillagok pontszerű fényforrásként jelennek meg, a hatás a napfogyatkozás közelében lévő csillagok látszólagos elmozdulásában nyilvánul meg. Ez a jelenség azonban általánosabban is előfordulhat.
Einstein-gyűrű: amit maga Einstein lehetetlennek tartott
Ha egy távolabbi galaxist egy közelebbi eltakar, a távoli fény egy része gravitációsan meghajlik a közelebbi galaxis körül, torzított képet adva a távoli csillagokról. Ez a hatás felnagyíthatja a távoli galaxist, fényesebbé téve azt, és ezt a jelenséget használjuk az univerzum legtávolabbi csillagainak megfigyelésére.
A gravitációs lencsehatás talán legszebb megnyilvánulása az Einstein-gyűrű. Ez akkor jön létre, amikor a távoli galaxis tökéletesen a közelebbi mögött helyezkedik el, így fénye körré torzul. Einstein ismerte ezt a hatást, de 1936-ban kijelentette: “Nincs remény e jelenség közvetlen megfigyelésére.” Azonban Einstein zsenialitása ellenére sem láthatta előre a modern teleszkópok képességeit.
Napjainkig tucatnyi Einstein-gyűrűt fedeztünk fel, és az egyik legszebb példát nemrég találta meg a JWST, ahogy a fenti képen látható. Az előtérben látható közeli galaxis egy elliptikus galaxis, amely a SMACS J0028.2-7537 halmazhoz tartozik. A körülötte meghajló, színesebb galaxis egy a Tejútrendszerhez hasonló spirális galaxis, amely milliárdszor távolabb van, azonban tökéletesen egy vonalban helyezkedik el, létrehozva az majdnem tökéletes gyűrűt.
Ez a kép csak nézőpontunknak köszönhetően lehetséges. Más galaxisokban lévő csillagászok nem láthatnának ilyen csodálatos képet – újabb példa arra, hogy a szépség nemcsak a szemlélő szemében rejlik, hanem abban is, hol helyezkedik el ez a szemlélő.
Az amerikai LexisNexis, a világ egyik legnagyobb elemzőcége, nemrég elismerte, hogy adatlopás áldozatává vált, ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a hackerek csak elavult, lényegtelen adatokat szereztek meg...
📞 Érdemes megvizsgálni, hogy a hazai AT&T-felhasználók számára ténylegesen előrelépés-e a szolgáltató most bejelentett új mobilcsomag-választéka, vagy csak újracsomagolt, jól ismert konstrukciókról van szó...
🤓 A kiberbiztonság új korszaka bontakozik ki, ahol az önállóan cselekvő mesterséges intelligencia (MI) ügynökök alapjaiban változtatják meg az erőviszonyokat...
A Google közelgő laptopplatformja, az Aluminium OS, 2026-ban debütálhat, és komoly hangsúlyt helyez a modern munkafolyamatokra és a termelékenységre...
Egy francia egészségügyi szoftvercég, a Cegedim Santé rendszerét súlyos, célzott kibertámadás érte, amely során érzékeny betegadatok milliói kerültek veszélybe...
Továbbá a téli reggelek egyik legnagyobb bosszúsága az elektromos autók tulajdonosai számára, amikor hirtelen, drasztikusan lecsökken járművük hatótávolsága...
Az Apple legújabb fejlesztése, az M5 Pro és M5 Max, új szintre emeli a MacBook Pro teljesítményét: a világ jelenlegi legfejlettebb professzionális laptopprocesszorai mutatkoznak be...
🔏 Érdekes felvetés, hogy a legújabb kibertámadások éppen egy régóta elfogadott, megbízhatónak vélt technológiai szabvány, az OAuth hibakezelésében rejlő hiányosságokat használják ki...
Annak vizsgálatára, hogy az érzelmi kötődés mennyire alapvető szükséglet: egy Japánban élő, Punch nevű hím makákó története bejárta a világot, miután anyja elhagyta őt, később pedig társai is kirekesztették az Ichikawa City Állatkertben...
A mai Magyarország területén, az újkőkorszakban élt emberek temetkezési szokásai és munkaelosztása jóval árnyaltabb képet mutatnak, mint azt sokáig gondoltuk...
Felmerül a kérdés, hogy a James Webb űrteleszkóp új felfedezései vajon választ adnak-e arra, hogyan születtek az univerzum első óriáscsillagai, és miként jöttek létre a legelső szupermasszív fekete lyukak...
Egy lényeges szempont, hogy a Yellowstone Nemzeti Parkban a farkasok és a pumák között állandó a feszültség, de ennek oka nem feltétlenül az, amire elsőre gondolnánk...
A kutatóknak sikerült feltárniuk, miért képesek bizonyos agysejtek sokkal jobban ellenállni az Alzheimer-kór egyik fő károsító tényezőjének, a toxikus tau fehérjének, mint mások...
