A vikingek rejtélyes halotti rítusa: fésűkagyló a szájban

Közép-Norvégiában, egy tengerparti mezőn egy kilencedik századi viking nő sírját fedezték fel, amely meglepte a régészeket: a nő szájára két hatalmas fésűkagylót helyeztek. A lelőhelyre egy amatőr fémdetektoros bukkant: először egy tipikus viking ovális fibulára akadt, ám a további ásatások során rendkívüli temetkezési rituálé nyomaira derült fény.

Különös temetési rituálé

A nő maradványait gazdag ékszerek és viselet alapján szabad, valószínűleg férjes asszonynak tartják, aki maga lehetett a birtok úrnője. Ruhája vállrészeit két ovális fibula fogta össze, a nyakánál egy kisméretű gyűrűs fibula zárta az alsóruhát. A sírban temérdek tárgyi lelet került elő, köztük madárcsontok és a kagylóval fedett koponya is – egyedülállóan jó állapotban, ami ebben a korszakban különösen ritka.

Szimbolika és fejtörések

A nő száján elhelyezett két fésűkagyló eddig teljesen ismeretlen temetési szokás Norvégiában, legalábbis a kereszténység előtti időkben. A kagylók domború része kifelé, az egyenes peremük felfelé nézett, részben befedve az állkapcsot. A kutatók egyelőre nem találtak utalást arra, hogy a kagylók ékszerhez vagy más tárgyhoz tartoztak volna. A kagylók valószínűleg helyi eredetűek, gyűjtésük búvártechnikát igényelhetett, de az is lehet, hogy csak a partról szedték őket.

Rejtett jelentés, újabb titkok

A madárcsontok és a fésűkagylók jelentése teljesen ismeretlen. A római idők egyik mozaikja szerint a fésűkagyló az örök életet jelképezhette, a középkorban pedig Szent Jakab zarándokszimbóluma lett. A viking sírban talán szintén valamiféle üzenetet kívántak közvetíteni a kortársaknak – de hogy pontosan mit, az ma még rejtély.

Ugyanezen a területen korábban a nyolcadik századból származó csontvázat is felfedeztek, de egyelőre nem tudni, hogy volt-e rokoni kapcsolat a két elhunyt között. A leletek további vizsgálata, genetikai vizsgálat és kormeghatározás segíthet fényt deríteni erre is.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján