Lassú, de súlyos szelek
A Vénusz légköre vastagabb, mint a Földé vagy a Marsé. Ugyan a felszínen mért szélerősség mindössze 1 m/s körül mozog – ami eltörpül a földi 20 m/s-os vagy a marsi 40 m/s-os szélhez képest –, mégis komoly hatással van a bolygó hőmérsékletére és a levegő porszemcséinek mennyiségére. Érdemes kiemelni, hogy itt jóval több energia kell ugyanakkora szélsebességhez, mint nálunk.
Ugyanakkor a vénuszi nap (117 földi nap hosszú) és a hasonlóan hosszú éjszaka extrém változásokat okoz a légkörben – a bolygó lassan hevül fel a nappali napsugárzásban, majd ugyanilyen lassan hűl éjszaka.
Hegyek és síkságok: ellentétes széljárások
Egy új szimuláció először különböztette meg pontosan a bolygó eltérő térségeit, hogy feltérképezze, hol milyen szél- és porkörnyezeti viszonyok uralkodnak. Különösen nagy a kontraszt a hegyvidékek (magasföldek) és az alacsonyabban fekvő, úgynevezett alföldi régiók között, de jelentős az eltérés a trópusok és a sarkvidékek között is.
A trópusi területeken erős a napi ciklus: napközben a felhevült talaj mentén felfelé, azaz hegynek felfelé fújnak (anabatikus) a szelek, éjjel viszont a felszín infravörös sugárzása miatt a lehűlt levegő lemosódik a lejtőkön (katabatikus szél). Ez szorosan összefügg a hőmérséklettel: a hegyvidékeken a katabatikus szelek összenyomják a lefelé áramló levegőt, így felmelegítik azt, és ellensúlyozzák az éjszakai lehűlést. Ennek köszönhetően a hőmérséklet-különbség nap és éjjel között mindössze 1 kelvinfok, míg az alacsonyabb vidékeken ez a különbség 4 kelvinfokra nőhet.
A sarkvidékeken egész nap katabatikus szelek uralkodnak, így ott is mérséklik az állandó éjszakai lehűlést. Ebből adódóan az előttünk álló új missziók (mint az EnVision vagy a VERITAS) számára kulcsfontosságú ezeknek a folyamatoknak a pontosabb ismerete.
Veszélyben a következő leszállóegység?
Nemsokára a DAVINCI szonda leszállni készül a Vénusz felszínére, az egyenlítő közelében fekvő Alpha Regio nevű hegyvidéki fennsíkon. Ez a hely mérsékeltebb hőingással bírhat, mint a környező síkságok, de nem biztos, hogy megússza portámadás nélkül. A kutatók szerint az Alpha Regio felszínének 45%-án elég erős a szél (kb. 1 m/s), hogy már 0,075 mm-es homokszemcséket is felkaphasson – vagyis a DAVINCI leszállóegységet bármikor érheti időszakos porvihar, attól függően, mikor történik a leszállás.
Számít a helyi időjárás – és még sok a kérdés
Az új modellezés a bolygó felszínének eltérő régióira külön-külön igyekszik pontos előrejelzéseket adni – jelentős különbséget okozhat például a felszín albedója vagy a CO2 hőelnyelő képessége is, amely a Vénusz légkörében domináns. A kutatók még számos finomítást terveznek, ám az új vizsgálat már így is jelentős előnyt jelent a Vénusz-kutatás következő hullámának.
