A stresszes patkányok gyorsabban válnak függővé a kannabisztól

A stresszes patkányok sokkal hajlamosabbak újra és újra kannabiszt fogyasztani, mint kevésbé ideges társaik. Egy friss kutatás szerint a kiindulási stresszhormonszint a legfontosabb előrejelzője annak, melyik állat választja rendszeresen a jutalmazó gőzt. Emellett az is kiderült, hogy a gyengébb kognitív rugalmasság, valamint az alacsonyabb endokannabinoid-szint is növeli a kannabiszhasználat mértékét. Ebből következően a kutatók arra gyanakodnak, hogy ezek a tényezők már korán jelezhetik a szerhasználati problémákra való hajlamot.

A stresszhormon mindent visz

A Washington State University munkatársai viselkedési és biológiai tesztek sorozatával mérték fel, melyik patkány mennyire hajlamos a kannabiszfogyasztásra. A legmeghatározóbb faktor a kiindulási stresszhormonszint – azaz a nyugalmi állapotban kimutatható kortikoszteron – volt. Azok a patkányok, amelyek eleve magasabb értékkel indultak, szignifikánsan gyakrabban önként lélegezték be a kannabiszgőzt, mint társaik. Érdemes kiemelni, hogy a rövid távú stresszhullámok, például edzés vagy szellemi terhelés után mért hormonértékek semmilyen kapcsolatot nem mutattak a kannabiszfogyasztási hajlandósággal. Tehát kizárólag a hosszú távon, nyugalmi állapotban fennálló stressz válik meghatározó kockázati tényezővé.

Kognitív rugalmasság: minél kevesebb, annál több füst

Ráadásul a vizsgálatból kiderült, hogy azok a patkányok, amelyek a játékszabályokat nehezebben váltották – vagyis kevésbé rugalmasan gondolkodtak –, sokkal könnyebben szoktak rá a kannabiszra. Kísérleti feladatok során a kevésbé alkalmazkodó állatok gyakrabban választották az orrukkal működtethető, kannabiszgőzt adagoló portot. Ebből is látszik, hogy a döntéshozatali merevség szintén növeli a kábítószer iránti motivációt.

Endokannabinoidok szerepe és lehetséges emberi párhuzamok

A kutatás érdekessége, hogy a reggeli magas kortikoszteronszinthez alacsony endokannabinoid-szint is társulhat – ezek a vegyületek a szervezet belső egyensúlyának fenntartásáért felelnek. Az ilyen kombináció szintén fokozta, bár kevésbé látványosan, az önkéntes kannabiszfogyasztást. Érdemes kiemelni, hogy a kutatók szerint az alacsony endokannabinoid-szintű embereknél a THC működhet pótlékként, vagyis emiatt is nagyobb lehet a kannabisz választásának késztetése.

Következtetések: előre jelezhető a problémás szerhasználat

A kannabisz világszerte egyre elérhetőbb, ezért fontos megérteni, hogyan hat az agyra és a viselkedésre. Ebből következően a kutatók szerint a magas nyugalmi stresszhormonszint potenciális korai jelzője lehet a problémás szerhasználatra való hajlamnak – akár embereknél is. Ha időben észleljük ezt az értéket, megelőzési stratégiákat lehetne kidolgozni a későbbi függőségi problémák ellen.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján