A stabilcoin, ami nem ingadozik
A stabilcoin olyan digitális token, amely a dollárhoz vagy más stabil, hagyományos pénznemhez van kötve. Így a blokklánc gyorsaságát és átláthatóságát ötvözi azzal, hogy az árfolyama nem ugrál úgy, mint a Bitcoiné vagy az Ethereumé. Ilyen ismert stabilcoin például a Circle által kibocsátott USDC vagy a Tether USDT, amelyek értéke mindig 1 dollár, azaz kb. 360 forint körül mozog. Ez szinte tökéletes digitális megfelelője a hagyományos pénznek, csak sokkal gyorsabb és olcsóbb mozgást tesz lehetővé a blokkláncon.
Ma már – igazolva Haun előrelátását – a stabilcoinok összértéke eléri a 90 ezer milliárd forintot (250 milliárd USD). Amellett, hogy a világ 14. legnagyobb amerikai állampapír-tulajdonosaivá váltak, 2023-ban már stabilcoin-tranzakciókból többet bonyolítottak le, mint amennyit a Visa világszerte intéz.
Egyenlőtlenségek és a globális pénzáramlás
Az USA-ban a legtöbb ember számára jól működik a jelenlegi pénzügyi rendszer: elérhető a Venmo, a bankkártya, a hitelkártya. A világ nagy részén azonban ez nem ilyen egyszerű. Sok országban a helyi valuta nagyon bizonytalan, vagy épp a bankszektor fejletlen. Ott a stabilcoin egészen új lehetőségeket nyújt: stabil, dolláralapú értéket kínál, amelyet fillérekért lehet küldeni a világ bármely pontjára.
Nem véletlen, hogy például Törökországban a Tethert már nem kriptovalutaként, hanem egyszerűen pénzként kezelik. A felhasználók a mindennapi életben fordulnak hozzá, mintha csak a saját helyi pénzük lenne, biztonságosabb formában.
A nagyvállalatok beszállnak
A technológiai fejlődés elképesztő ütemben zajlik: míg pár éve egy nemzetközi stabilcoin-utalás 4300 forintba (12 USD) is kerülhetett, ma szinte fillérekért megoldható. A Circle USDC-jét példásan auditálják, mögötte tényleges banki fedezet áll (JP Morgan-számlákon tartott dollár, amit a Big Four könyvvizsgálók ellenőriznek).
Ennek hatására olyan cégek is elkezdtek érdeklődni, mint a Walmart, az Amazon, az Uber, az Apple vagy az Airbnb. Az érv gazdaságilag magától értetődő: a stabilcoin használatával milliókat, sőt akár milliárdokat is meg lehet spórolni a banki és kártyás tranzakciós díjakon. A pénz így a blokklánc pályáin áramlik, s nem kell a hagyományos banki infrastruktúra nehézségeivel megküzdeni.
Sötétebb oldalak: kockázatok, visszaélések
A stabilcoin-robbanás azonban aggályokat is felvet. Bár egyesek, mint a Circle és a Tether, valódi fedezetet tartanak, nincs mögöttük állami garancia, mint a bankok mögött. Ha a nagyvállalatok saját valutát bocsátanak ki, az komoly kérdéseket vet fel a pénzügyi szabályozás és a jegybanki politika szempontjából is.
Nem minden stabilcoin egyformán átlátható – sok kisebb szereplő nem nyújt elég biztosítékot, sőt, bonyolult algoritmusokra és trükkökre alapoz (lásd a TerraUSD bukását, amely több százmilliárd forintnyi vagyont semmisített meg a résztvevők számára).
A visszaélési lehetőségek sem véletlenül aggasztók: Donald Trump családja például saját stabilcoint bocsátott ki – jól mutatva, hogy még politikai befolyással is lehet nyíltan alakítani a piacokat és a szabályozást.
A törvényi szabályozás útvesztője
A GENIUS Act nevű törvényjavaslat elsőként teremtene országos kereteket a stabilcoinpiac szabályozására. A Szenátuson már átment, 14 demokrata is támogatta, most a Képviselőház szavaz róla. Elizabeth Warren szenátor élesen bírálja a törvényt – főként amiatt, hogy a kongresszusi tagokat és a végrehajtó hatalom vezetőit ugyan tiltja a stabilcoin kibocsátásától, de a családtagjaikat nem –, azonban Haun szerint ez csak a káosz jele: ha határozottabb szabályozás létezne, eleve világosak lennének a szereplők, a jogi keretek és a fogyasztóvédelem.
Haun támogatja a piac szabályozását, de nem ért egyet azzal, hogy tiltani kellene a kamatozó (yield-bearing) stabilcoint. Szerinte, ahogy a takarékszámlán kamatot kapunk, úgy a stabilcoin után járó kamatot is a felhasználóknak kellene megkapniuk, nem csak a kibocsátónak (pl. Circle, Coinbase).
Bűnözés és átláthatóság
Warren amiatt is aggódik, hogy a GENIUS Act életbe lépésével a stabilcoin a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának eszközévé válhat. Haun határozottan cáfol: szerinte a blokklánc átláthatóbb, mint a készpénz, a pénzmosás bűncselekményeinek 99,9 százaléka ma is banki átutaláson keresztül történik, nem kriptón.
A törvény valódi előnye szerinte éppen az, hogy egyértelművé teszi: mely stabilcoinok mögött van valódi fedezet és érték, s melyek csak trükkös kísérletek.
A jövő: minden eszköz tokenizálva?
Haun nemcsak kiáll a stabilcoin mellett, de már előre is tekint. Úgy látja, a stabilcoin csak a kezdet: hamarosan minden, a pénzpiacoktól a lakásokig vagy éppen a magánhitelekig tokenizált lehet. A BlackRock vagy a Franklin Templeton már tokenizálta pénzpiaci alapjait – a folyamat tehát elkezdődött.
Ez azt teszi lehetővé, hogy akár 9000 forinttal (25 USD) és egy okostelefonnal is részt vehess a globális piacokon, legyen szó Apple- vagy Amazon-részvény töredékéről, nem beszélve egyéb befektetési lehetőségekről. Haun szerint, bár nem most rögtön, de ez a digitális vagyonátrendeződés elkerülhetetlen – ráadásul sokkal gyorsabb, olcsóbb és hozzáférhetőbb lesz, mint bármelyik régi módszer.
Bár a stabilcoin a globális fizetési piacnak most csak kb. 2 százalékát teszi ki, Haun szerint ez is pont olyan, mint a legtöbb technológiai forradalom: csendesen, lassan indul, aztán berobban.
Az igazi kérdés ma már nem az, hogy a digitális dollár átformálja-e a pénzügyeket, hanem hogy a szabályozás és a piac képes-e lépést tartani az új lehetőségekkel – és kezelni tudja-e a korrupciótól a fogyasztóvédelemig terjedő kihívásokat.
