
Új workflow-forradalom: kódolás a csapatbeszélgetésekből
A Kilo Slack-integráció célja, hogy a csapatok által használt csevegőszálakban keletkező kontextust maximálisan kihasználja. Ennek köszönhetően, ha egy termékmenedzser hibát jelez Slack-csatornán, majd a fejlesztők közösen ötletelnek, elég csak egy üzenetet írni: “@Kilo, ezen a szálon alapulva javítsd a nullpointer-hibát az Authentication service-ben!” A bot végigolvassa a csevegést, hozzáfér a GitHub-repókhoz, majd létrehozza a szükséges ágat és pull requestet indít – mindezt látható módon a Slackben, így nem kell váltogatni az alkalmazások között. Így összetett kódmódosítás is intézhető egyetlen üzenettel.
Mitől más a Kilo, mint a Cursor vagy a Claude Code?
Érdemes kiemelni, hogy a Kilo elsősorban olyan versenytársakat céloz, mint a Cursor (amely 2,3 milliárd USD-t gyűjtött, mai árfolyamon körülbelül 825 milliárd HUF), illetve az Anthropic-féle Claude Code. A Kilo szerint riválisai Slack-integrációi többnyire egyetlen GitHub-repóra vonatkoznak, tehát ha egy szál több különböző repót érint, a felhasználóknak manuálisan kell váltaniuk. Emellett ezek az eszközök nem kezelnek hosszabb, állandó csevegési kontextust sem – minden prompt egy-egy elszigetelt esemény.
Ezzel szemben a Kilo képes több repót átlátni és tartós kontextusban kezelni a csevegőszálakat, továbbá egyszerűen átválthat IDE-vel, parancssorral vagy felhős ügynökökkel folytatott munkavégzésre is.
Egy kínai MI-modell az amerikai piacra? Biztonsági aggályok, rugalmas választás
Az egyik legérdekesebb döntés, hogy a Kilo alapértelmezett MI-modellje a sanghaji MiniMax, amely épp most ment tőzsdére Hongkongban. Ez aggályokat okozhat az érzékeny kódot óvó nagyvállalatoknál. Ennek kapcsán kiemelik, hogy a MiniMax-modelleket amerikai felhős szolgáltatók is üzemeltetik, mint az AWS, a Google Cloud vagy az Azure. A Kilo ugyanakkor teljesen modellagnosztikus: több mint 500 különböző MI-modellhez lehet hozzáférni, és a felhasználó dönti el, melyiket választja és hol futtatja.
A cég szerint az open-source és zárt modellek közötti teljesítménykülönbség lecsökkent: 8 százalékról 1,7 százalékra, hivatalos általános benchmarkokon. A MiniMax M2.1 modellje például negyedik helyre került a legfontosabb, fejlesztők által használt MI-kódgenerálási rangsorban, közvetlenül az OpenAI, az Anthropic és a Google mögött.
Adatvédelem és kód biztonság: hogyan működik a Slackbot a gyakorlatban?
Fejlesztői csapatok első kérdése, hogy mivé lesz a kényes kód és a csevegések tartalma, amikor az MI-eszközhöz fordulnak. A Kilo csak a pontban hivatkozott Slack-szál tartalmát olvassa be, sohasem a teljes workspace-et, és csak olyan GitHub-repókhoz fér hozzá, amelyekhez a felhasználó megadta a jogosultságot. Adatokat semmilyen formában nem használnak modellek újratanítására.
Biztonsági kérdés az is, hogy kerülhet-e MI által generált sebezhetőség éles kódba. A Kilo nem engedi az automatikus merge-öt, minden pull request átmegy a csapat szokásos jóváhagyási folyamatán, valamint előzetes MI-alapú kódellenőrzésen is, amely figyelmeztethet a gyanús elemekre.
Nyílt forráskódú üzleti modell: miért nem baj, ha más is lemásolná?
A Kilo klasszikus nyílt forráskódú vállalat: az IDE-bővítmény nyílt forráskódú, míg maga a Slack-integráció fizetős, felhőben üzemeltetett szolgáltatásként érhető el. A cég szerint nem a kódbázist nehéz automatikusan átültetni, hanem a mögöttes infrastruktúrát, amely biztonságosan működteti az ügynököket, az integrációkat és a munkafolyamatokat.
Az üzleti modell így a megszokott open core-elv: a nyílt forráskód növeli az elterjedést és a bizalmat, míg a felhőben üzemeltetett szolgáltatás a versenyképes, megbízható működést garantálja.
A 12 ezermilliárd HUF-os „vibe coding” piac – és a Kilo célja
Az MI-kódfejlesztési piac az utóbbi évben elképesztő tempóban bővült. Az OpenAI társalapítója, Andrej Karpathy által kitalált „hangulatalapú kódolás” (vibe coding) mára a nagyvállalati MI-fejlesztési fókusz középpontjában van. A Microsoft vezérigazgatója szerint a gépgenerált kódok ma már a kódmunka 40 százalékát teszik ki. Eközben a Google is felvásárlásokat hajt végre ezen a területen, a Cursor 29 milliárd dollár (több mint 10 ezer milliárd HUF) értékelést kapott.
A Kilo 2025 decemberében zárt le 3 millió dolláros (kb. 1,1 milliárd HUF) befektetési kört. Az alapítók közé tartozik Sid Sijbrandij, a GitLab volt vezérigazgatója is, aki daganatos betegsége miatt hátralépett, de továbbra is stratégiai szerepet tölt be.
Kis startup a nagyok ellen: workflow-centrikus, nem modell-centrikus megközelítés
A legnagyobb fenyegetés a Kilo számára, hogy az OpenAI vagy az Anthropic bármikor piacra dobhat egy saját, még erősebb MI-alapú Slackbotot – hiszen ezek a cégek összehasonlíthatatlanul több tőkével és erőforrással rendelkeznek. A Kilo szerint azonban nem a modellek teljesítménye a döntő, hanem az, mennyire képes egy MI-eszköz ténylegesen beépülni a fejlesztők mindennapi eszközeibe.
A Kilo három fő dologban különbözik a nagy riválisoktól: workflow-mélység, azaz integráció Slack, IDE, GitHub, CLI és felhős ügynökök között; a modellválasztás szabadsága, vagyis a csapatok maguk dönthetnek, mely MI-modell mellett maradnak; platformsemlegesség, tehát nem kényszeríti a fejlesztőket saját ökoszisztémába. Ennek köszönhetően mindenki ott dolgozhat, ahol megszokta.
A Kilo már most elérhető Slack-munkaterületek számára, a GitHub-repók és Slack-csatornák csatlakoztatása után az @Kilo megemlítésével aktiválható. Az árképzés a választott MI-modell árazását követi. Hogy egy mindössze 34 fős csapat képes lesz-e hosszú távon bírni a versenyt az óriásokkal, az kérdéses. De amíg a legjobb MI mögött nem workflow-központú működés áll, mindig nyerhet, aki jobban illeszti a megoldását az emberek tényleges munkájába.
