A római titkosügynök a Duna partján: 1800 éves torony nyomában

Döntő jelentőség a markomann háborúkban

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a torony a markomann háborúk (i. sz. 166–180) viharos évtizedeiben épült, amikor a germán markomann törzsek és a szarmata nomádok támadták az északi határt. Ez új védművek és garnizonok felállítását tette szükségessé a Duna mentén, köztük Sotinban és Ilokban is. A feltételezések szerint a mohovói őrtorony ezek láncolatába illeszkedett, vizuális kapcsolatban állt a 2-3 kilométerre fekvő többi őrtoronnyal. Bár nem volt ott nagy létszámú őrség, néhány katona jelenléte bőven elegendő volt ahhoz, hogy vész esetén értesítsék a közeli tornyokat és a 12 kilométerre lévő fontosabb garnizonokat.

Feltárás, szerkezet és újabb korszakok

Az őrtornyot először 2003 és 2023 között végzett felszíni régészeti vizsgálatok során azonosították, majd 2020-ban geomágneses vizsgálatok, végül a 2024-es és 2025-ös ásatások tették nyilvánvalóvá a létezését. Ez az első szisztematikusan feltárt őrtorony a horvátországi Limes szakaszon; korábban csak feltételezték a meglétüket. A mohovói őrtorony területe mintegy 40 x 30 méter volt, többször átépítették, és védelmét mély árkok, palánkkerítés és egy központi fabarakk biztosította – így az ellenségnek komoly akadályokat kellett leküzdenie.

Az őrtorony öröksége és szerepe

A harmadik és negyedik század fordulóján a rómaiak még kereskedtek a szarmatákkal, de a germán törzsek megjelenése miatt erőteljesebb védelmi rendszerre volt szükség. Ennek jegyében a 4. századtól nagyobb erődök is épültek, és a katonai jelenlét is megnőtt. A mostani feltárás fontos lépés afelé, hogy a térség római limes-szakaszai UNESCO világörökségi védelmet kapjanak. Ráadásul az őrtorony alatt réz-, bronz-, vaskori és középkori településnyomokat is találtak, ami tanúsítja, hogy ezt a helyet évezredeken át lakták.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján