Automatizált döntések uralma
Manapság már a legfontosabb lépések is automatizált, sokszor átláthatatlan rendszerek hatáskörébe tartoznak. Kimarad az emberi ellenőrzés, a kézi tartalékmegoldások pedig megszűnnek, mert lassítják a folyamatot. Ez a trend világméretű, áttöri a kontinensek és ágazatok határait: a mezőgazdaságtól az áruházláncokig mindent áthat. A csak az utolsó pillanatban érkező szállításra épülő (just-in-time) logisztika érzékenyebbé vált a digitális rendszerek hibáival szemben.
Az MI előnyei és kockázatai
A mesterséges intelligencia és az adatvezérelt algoritmusok világszerte meghatározzák az élelmiszer-termelés és -elosztás legtöbb mozzanatát: a vetést, a szállítási prioritást, a készletkezelést. Mindez hatékonyságot hozott, ugyanakkor új réseket, kritikus pontokat is létrehozott. Ha az MI döntéseit nem lehet felülvizsgálni vagy felülírni, akkor az irányítás végérvényesen a szoftverek kezébe kerül.
Ha elromlik egy digitális szállítólevél- vagy engedélyezőrendszer, akár raktárak is állhatnak élelemmel tele, mégsem vihető ki az áru. A COVID–19-járvány alatt például húsfeldolgozókban állt le a termelés, noha minden szükséges feltétel adott volt – egyszerűen a digitális engedélyek hiányoztak. Az utóbbi időszakban több nagykereskedő is hosszú fennakadásokat tapasztalt, pedig az élelmiszer fizikailag rendelkezésre állt.
Ki marad, ha elvész a rendszer?
A helyzetet súlyosbítja, hogy egyre kevesebb dolgozó ismeri már a manuális helyettesítő eljárásokat. Ezeket drágának és lassúnak tartják, az új munkatársakat már nem is tanítják rájuk, hiszen elvileg nincs is rájuk szükség. Ha egy rendszer leáll, gyakran nincsenek megfelelő szakemberek, akik képesek gyorsan átvenni az irányítást. A munkaerőhiány a logisztika, raktározás, hatósági ellenőrzések területén tovább rontja a helyzetet. Ha hosszabb ideig szünetelnek a digitális rendszerek, néhány napon belül már semmi sem stimmel a digitális készletek és a raktár valós állapota között.
Az ellátás biztonsága: nemcsak az étel kérdése
Az élelmiszer-biztonság nem csupán a kínálaton múlik, hanem azon is, hogy a rendszerek engedélyezik-e az áru kiadását. Egy sérült vagy hibás digitális dokumentum miatt egész szállítmányok ragadhatnak bent. Angliában, ahol különösen sok az import, ez kiemelten nagy rizikó. Nemcsak az a fontos, hogy átkel-e az élelmiszer a határon, hanem az is, hogy a rendszer be is engedi-e.
Kié a felelősség?
A mesterséges intelligencia sokat segíthet a termés optimalizálásában vagy akár a korai problémák felismerésében, de nem mindegy, ki felügyeli ezek működését. Fontos, hogy megmaradjon az emberi kontroll: képzett szakemberek tudjanak beavatkozni, rendszeresen gyakorolják is ezt, és az algoritmusokat vissza lehessen követni, és ne vezessenek végzetes tévedésekhez. A gazdáknak és felhasználóknak is joguk legyen rálátni az adatokra, és irányítani azokat.
Ennek fényében a legfőbb kérdés az: vajon képes-e az élelmiszer-ellátási lánc túlélni a digitális hibákat, vagy egyetlen hibás program miatt tonnaszámra megy veszendőbe a még fogyasztható élelmiszer?
