
A lelet leírása és rejtélyes múltja
A korong mintegy 4 kilogramm bronzból készült, 32 centiméter átmérőjű lapját 50 gramm arannyal díszítették. Az aranyberakások között egy hajó, a Hold sarlója, egy telihold vagy a Nap, valamint csillagok jelennek meg. A korabeli kardok markolatából vett fatöredékek radiokarbon-vizsgálata alapján a korongot valószínűleg Kr. e. 1600 körül készíthették, a korai bronzkorban – bár egyesek szerint ez a dátum pontatlan, s maga a tárgy akár későbbi is lehet. Friss vizsgálatok megerősítették a helyszínt és a kor viszonylagos pontosságát, de azt is kimutatták, hogy a korong díszítésének munkálatai több lépésben zajlottak.
A díszítés titkos üzenete
A leletet négy fázisban díszítették: elsőként a Napot vagy a Holdat, a Hold sarlóját és 32 csillagot helyeztek rá; majd két aranyívet illesztettek az oldalaira, amelyek a horizontot jelképezhetik, utalva a nyári és a téli napfordulóra. Végül egy harmadik ív, vélhetően egy hajó, az alsó részre került – ez talán a nappali és éjszakai égbolton közlekedő mitikus csónakot ábrázolja. Később a peremet átlyukasztották, talán hogy valamilyen ceremoniális rúdhoz rögzítsék a korongot.
Kik használták?
A nebrai égkorongon látható formációk között ott van a Fiastyúk (Pleiadok) csillaghalmaz is. Az aranyívek a horizontot, a nyári és a téli napfordulót jelezhetik, a hajó pedig ősi hiedelmekben központi szerepet játszhatott. Ha a korongot a nebrai Mittelberg-domb fennsíkján igazítjuk a naplementéhez, tökéletesen rálátunk a Brocken-hegyre, amerre a Nap eltűnik a téli napforduló idején – így a korong akár csillagászati naptárként is szolgálhatott. Hogy pontosan kik használták és temették el, az mindmáig rejtély. A kincsvadászok által okozott sérülések és az adatok hiányossága ellenére nem kizárt, hogy egykor egy jelentős helyi vezető tulajdona volt.
