A nagyok útja a bevételi csúcsokra
Még 2007-ben a Hewlett-Packard (HP) írt történelmet azzal, hogy éves bevétele meghaladta a 100 milliárd dollárt (akkori árfolyamon kb. 28 500 milliárd forintot). Ehhez azonban 172 ezer alkalmazottat foglalkoztatott. Az IBM egy évvel később érte el ugyanezt a szintet – de közel 400 ezer dolgozóval. Nem elhanyagolható tényező, hogy a mai technológiai óriások ennél jóval takarékosabbak lettek emberi erőforrás terén.
Vegyük az Apple-t: 2011-ben érték el a 100 milliárd dolláros határt 60 ezer dolgozóval. A következő 100 milliárdhoz már csak feleannyi új ember kellett, a legutóbbi 100 milliárdos növekedéshez pedig mindössze 17 ezer! Természetesen az infláció is számít – a 2011-es 100 dollár ma 144-et ér –, de a tendencia világos: folyamatosan csökkenő létszámnövekedés mellett ugrik a profit.
Az Alphabet (a Google anyavállalata) az első 100 milliárd dolláros bevételéhez 76 ezer alkalmazottal jutott el, a legutóbbi ugráshoz pedig csak 11 ezret vett fel. Még azok után is tartották a trendet, hogy a járvány idején túl sok embert vettek fel.
A Microsoftnál is éles a kontraszt: korábban 124 ezer, majd 97 ezer új dolgozóra volt szükség, hogy elérjék a 100, illetve 200 milliárd dolláros bevételt. Az utolsó 100 milliárdos ugrás viszont már csak 7 ezer főt igényelt.
A legfiatalabb szuperóriás, a Meta 63 ezer dolgozóval érte el első 100 milliárdját, legújabban pedig harmadekkora létszámmal hozott hasonló pluszt.
Amazon és a gigászok torzuló munkaerőigénye
Az Amazon különleges eset, hiszen hatalmas fizikai (főleg logisztikai) bázist igényel. Régen 200–400 ezer új munkatárs kellett minden plusz 100 milliárdhoz, viszont az utóbbi két évben 36 ezer fővel is sikerült 200 milliárdot nőni. Andy Jassy vezérigazgató idén arra utalt: ahogy egyre több MI-megoldást alkalmaznak, a dolgozói létszám még tovább csökkenhet, hiszen a hatékonyság jelentősen javul. Ebből adódóan 3–4 éven belül akár 1 billió dolláros bevételük lehet további alig 100–200 ezer dolgozóval – szemben az előző öt év 1,5 millió főjével.
Az Nvidia a világ legnagyobb cégeként 2024-ben 100 milliárd dolláros bevételt mindössze 30 ezer emberrel ért el, a következő 100 milliárdhoz pedig becslések szerint csak 6–8 ezer új alkalmazott kell majd.
Nemcsak a techvilágra jellemző
A jelenség túlmutat a digitális cégeken. A Walmart például tíz éve szinte ugyanannyi teljes munkaidős embert foglalkoztat, miközben mintegy 200 milliárd dollárral növelte bevételét, és ezt a létszámstabilitást legalább 3 évig még tartani is tervezi. Vagyis 2015 óta kb. 300 milliárdos bővülést hoztak le extra dolgozó nélkül.
Ha összehasonlítjuk: az Apple, a Microsoft, az Alphabet, a Meta és az Nvidia legutóbbi 100 milliárd dolláros bővülése, az Amazon utolsó 200 milliárdja és a Walmart 300 milliárdja összesen körülbelül 1 billió dollárt jelenthet, nagyjából 100 ezer új munkavállalóval. Ez pedig az MI robbanása előtti helyzet – a jövőben még kevesebb élőmunka is elég lehet!
Megtévesztő az MI végső áttöréséről szóló diskurzus
Sokan attól tartanak, hogy egy nap majd egyetlen e-mailben közli egy cég, hogy elérte az általános MI-t (AGI), ezért az emberekre többé nincs szükség. Ezzel szemben valószínűbb, hogy inkább folyamatos, gyorsuló átmenet zajlik, és az MI-től hajtva elmosódik a határ: ténylegesen mikor is éri el a mesterséges intelligencia ezt a szintet, és egyáltalán szükség van-e rá klasszikus értelemben?
Az MI, a digitalizáció és az automatizáció nem egyik napról a másikra szorítja ki a munkavállalókat, hanem fokozatosan, de egyre látványosabban leválasztja a létszámnövekedést a bevétel növekedéséről. Ez az úgynevezett nagy szétválás, amelynek valódi társadalmi, politikai és filozófiai következményeit még nem is lehet teljes körűen belátni.
Az új világgazdasági rend vesztesei és nyertesei
Nem elhanyagolható, hogy bár a nagyvállalatok óriásit kaszálnak, és egyre kisebb létszámmal dolgoznak, közben a kisebb szereplők is nagyobb mozgásteret kapnak – például egyre több egyéni eladó jelenhet meg az Amazonon, nő az influenszerek és tartalomgyártók száma, bővül a független appfejlesztők köre. Míg a középréteg van a leginkább beszorítva, a digitális gazdaság perifériája szabadabb, de fragmentáltabb.
Ebből adódóan azok a vállalatok lehetnek a jövő fő nyertesei, amelyek képesek a gyors alkalmazkodásra, miközben a hagyományos, nagy alkalmazotti bázisú modellek visszaszorulnak. Az MI ebben csak katalizátor. Az átállás során persze lesznek megingások, hullámzások a hangulatban, de a fő irány már kijelölt.
