
Mentális zűrzavar és erőforrás-pazarlás
A város és partnerei azt állítják, hogy a platformok hozzájárultak a fiatalok mentális egészségének romlásához, veszélyeztették őket, és megnehezítették a közösségi terek, például az iskolák használatát. Az iskolák és kórházak kénytelenek voltak jelentős erőforrásokat, pénzt, dolgozókat és időt áldozni arra, hogy kezeljék a platformok által okozott problémákat. Az ügyről szóló jelentés szerint a pedagógusokat és az iskolarendszerben dolgozókat is jelentős, másodlagos trauma éri, amikor a diákokat a közösségi média hatásai miatt válsághelyzetben kell támogatniuk.
Halálos trendek és a szüntelen lájk-hajsza
Kiemelték a metrószörfözés jelenségét is: a metrókocsik tetején „szörföző” tinédzserek több halálos balesetet szenvedtek, és a veszélyes divathullám több mint 100 fiatal letartóztatását eredményezte. Az NYPD szerint a fiatalokat főként a közösségi médián terjedő videók és a lájkvadászat motiválja ezekben a veszélyes mutatványokban.
A cégek válasza, vagy annak hiánya
A Meta, a Snap és a TikTok egyelőre nem reagáltak a vádakra. A Google szóvivője szerint a vádak egyszerűen nem igazak, és félreértik a YouTube működését, amely szerintük inkább streaming szolgáltatás, nem tipikus közösségi háló. Említést tett arról is, hogy különböző, gyermekbiztonsági szakértők által kidolgozott felügyeleti eszközeik is vannak, amelyekkel a családok maguk szabályozhatják, mit néznek a fiatalok.