Ellenőrizhetetlen következmények
A szakértők szerint nincs megfelelő felügyelet e gyakorlat felett, miközben az országok egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az ilyen és más geomérnöki technikák iránt a Föld felmelegedésével szembeni küzdelem részeként. Az Amerikai Meteorológiai Társaság szerint a felhők beoltásának “nem szándékos következményeinek” hatásai nem bizonyítottak vagy zárhatóak ki egyértelműen, és aggályokat vetnek fel, hogy az időjárás-módosítás váratlan hatásai átléphetik a politikai határokat.
A legnagyobb kockázat azonban az érzékelés kérdésében rejlik. “Ha egy ország megtudja, hogy a szomszédja megváltoztatja az időjárást, kísértést érezhet arra, hogy a szomszédot okolja egy aszályért,” írja Marine de Guglielmo Weber, a francia Stratégiai Kutatóintézet kutatója.
Kína és a felhőlopás
Kína a világ egyik legaktívabb időjárás-módosítója, amely 2018-ban indította el a Sky River kezdeményezést az aszály enyhítésére és az élelmiszer-biztonság növelésére. Az ország a Tibeti-fennsíkon is végzett ilyen műveleteket, de Weber figyelmeztetett, hogy ez befolyásolhatja az alvízi országokat, például riválisát, Indiát.
Mathieu Simonet francia író, aki a felhők ENSZ-védelmét szorgalmazza, azt állítja, hogy a beoltás feszültségeket és dezinformációt szíthat “a mai robbanásveszélyes világban”. “A felhőlopás igazi kockázata szerintem pszichológiai,” mondta. 2018-ban például egy iráni tábornok azzal vádolta Izraelt, hogy “felhőket lop,” hogy megakadályozza az esőzést Iránban, amely akkor súlyos aszálytól szenvedett.
Összeesküvés-elméletek
Az “extrém mértékű információs zűrzavar” kontextusában “néha az összeesküvés győzedelmeskedik,” figyelmeztetett Weber, hozzátéve, hogy ezt táplálhatja a tudományos intézményekkel szembeni bizalmatlanság. Például 2024-ben, miután Brazília déli részén és az Egyesült Arab Emírségekben hatalmas áradások történtek, klímaszkeptikusok ezrei kezdtek hamis vádakat terjeszteni arról, hogy a felhőbeoltás okozta a zuhogó esőzéseket.
Az Egyesült Államok háborús célra is használta ezt a technikát az “Operation Popeye” során a vietnámi háborúban, hogy lelassítsa az ellenség előrenyomulását. Válaszul az ENSZ 1976-ban egyezményt hozott létre, amely tiltja “a környezetmódosító technikák katonai vagy más ellenséges célú felhasználását”. Számos ország azonban nem írta alá az egyezményt, és Weber hozzátette, hogy a megállapodás “nagyon korlátozott,” ezért nem alkalmazható, ha egy ország véletlenül idéz elő éghajlati veszélyt.
A tudomány álláspontja
Laura Kuhl kutató szerint “jelentős veszélye van annak, hogy a felhőbeoltás több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt.” A felhőbeoltás hatásairól szóló kutatások vegyes eredményeket produkáltak, és egyes bizonyítékok azt sugallják, hogy még az érintett célterületeken sem mindig hatékony. A Meteorológiai Világszervezet szakértői csoportja által 2019-ben közzétett értékelés megállapította, hogy a beoltás “lényegében nulla” és körülbelül 20% közötti mértékben növeli a csapadékot, hozzátéve: “Néha a kétségbeesett intézkedések inkább üres ígéreteken, mint megalapozott tényeken alapulnak.”
