Miért aggódik mindenki?
Lényeges hangsúlyozni, hogy a Google dokumentációjában helyet kapott a vásárlói adatok alapján történő értékesítés ösztönzése is. A platform akár árakat is igazíthat különböző programokhoz, például az új tagoknak járó kedvezményekhez vagy a törzsvásárlói árhoz. Ebből adódóan felmerült a gyanú, hogy az MI a csetelő fogyasztói szokásokat felhasználva drágább árakat is mutathat azoknak, akik hajlandók többet fizetni egy termékért.
A Google határozottan visszautasította ezeket a vádakat. Rámutattak, hogy tilos a partnereiknek magasabb árat feltüntetni, mint amennyi a saját weboldalukon látható. Szerintük az „upselling” csak a prémium termékek kiemelésére szolgál, nem pedig a túlárazásra, a felhasználók pedig továbbra is maguk dönthetnek a vásárlásról.
Felhasználói adatvédelem veszélyben?
További félelmeket kelt, hogy a Google technikai dokumentációja szerint az összetett felhasználói adatkezelési engedélyeket a „hozzájárulási képernyőn” el lehet rejteni, egyszerűsítve a folyamatot. A Google hangsúlyozza, hogy ez csupán az egyes műveletek — például adatlekérés, frissítés vagy törlés — egy lépésben történő elfogadását jelenti, nem pedig szándékos félrevezetést.
Ennek fényében jogos a kérdés: mennyire bízhatunk a Big Tech cégek MI-asszisztenseiben, amikor épp a vásárlókról gyűjtött adatok és a kereskedők érdeke között kellene egyensúlyozniuk?
Lesz alternatíva?
Miközben a Google és más nagyvállalatok a saját érdekeiket követik, egyre több startup bontogatja szárnyait a független MI-vásárlási platformok piacán. Ezek az új fejlesztések — például olyanok, ahol természetes nyelvű kereséssel lehet olcsóbb bútorokat vagy használt ruhákat találni — esélyt adhatnak a vásárlók számára a valóban átlátható, személyre szabott élményre.
Lényeges hangsúlyozni, hogy a jelenlegi helyzetben továbbra is érdemes óvatosnak lenni vásárláskor: az adatok egyre nagyobb értéket képviselnek, a háttérben pedig minden fél szeretné a maga javára fordítani ezeket.
