Mindig is a Marsról álmodott
Elon Musk hosszú éveken át a Marsot tartotta az emberiség jövőjének kulcsának. Amikor 25 évvel ezelőtt megalapította a SpaceX-et, szinte megszállottan beszélt a Mars meghódításáról, és minden munkatársát arra inspirálta, hogy valósággá tegyék a bolygón való életet. A vállalat központjában még a Mars vörös színét idéző szőnyeget is leterítettek, hogy emlékeztessen mindenkit a végcélra.
Musk időközben a világ leggazdagabb emberévé vált, és számos szerepben kipróbálta magát: volt politikai középutas, Trump-párti, elismert iparmágnás, sőt néha szélhámosként is emlegetik. Ám a Mars-küldetés iránti elkötelezettsége mindeddig töretlen maradt — mostanáig.
Miért lehet mégis racionális lépés?
Elképzelhető, hogy Musk azért fordult a Hold felé, mert az űrversenyben fontos dolgok történtek az elmúlt egy évben. Az egyetlen igazán komoly vetélytársa, Jeff Bezos Blue Origin nevű cége végre elkezdett valódi eredményeket felmutatni: a New Glenn rakétájuk már repült, és sikeresen landolt. Bezos komolyan gondolja a holdkutatást, és saját személyszállító rendszert dolgoz ki, amely nem igényel pályán történő üzemanyag-utántöltést. Így előfordulhat, hogy a Blue Origin előbb juttat embert a Holdra, mint a SpaceX Starshipje — ezt a SpaceX-nél is komoly fenyegetésként értékelik.
Hasonlóképpen fontos tényező Musk mesterséges intelligencia iránti megszállottsága. A SpaceX és az xAI összeolvadásával most azon dolgozik, hogy Föld körüli adatközpontokat hozzon létre, amelyek kiszolgálják az online jövőjével kapcsolatos vízióját.
Musk újabban sokszor emlegeti, hogy egyfajta „Kardashev-skála” szerinti civilizációvá kellene válnunk, ahol először bolygónk energiaforrásait hasznosítjuk ki, majd a csillagok energiáját is begyűjtjük, például egy Dyson-gömb segítségével. Gyakran szóba hozta már a holdbázisra telepített hatalmas katapultot – egy úgynevezett mass drivert –, amellyel anyagot lehet Föld körüli pályára lőni.
A Holdon bőségesen található oxigén és szilícium, légkör híján pedig a Hold ideális a különféle gyárak, adatközpontok vagy napelemfarmok építéséhez szükséges alapanyagok űrbe juttatására. Ráadásul a mass driver egy potenciális fegyver is lehet, ha valaki nagyobb objektumokat küldene a Föld felé.
Mi várható a közeljövőben?
Rövid távon ez a stratégiai váltás nem jelent óriási változást: a SpaceX amúgy sem volt abban a helyzetben, hogy 2026-ban Starshipet küldjön a Marsra, de még a 2028-as időablak is valószínűtlennek tűnt. Tehát a Mars továbbra is távoli cél marad, miközben a Hold sokkal kézzelfoghatóbb lehetőség.
A Holdra való összpontosítás előnyökkel jár az Egyesült Államoknak és a NASA-nak, hiszen a Starship a Blue Origin szűkös kapacitású holdkompjánál jóval több felszerelést tud leszállítani — akár 100 tonna rakományt is, ami gazdaságosabbá és gyorsabbá teszi a holdi infrastruktúra kiépítését. Ez hatalmas ugródeszka lehet a holdi gazdaság számára.
A lemondott marsi álmok
Az űrrajongóknak és Mars-hódítóknak keserű csalódás lehet Musk irányváltása, hiszen ő volt az egyetlen, aki saját vagyonából valóban képes volt hardvert fejleszteni egy ilyen ambiciózus tervhez. Bár a Mars hosszú távon kedvezőbb — ha nem is lakhatóbb — helyszín lehet, most a realitás felülírta az álmot: a Hold közelsége és nyersanyagkészlete mindent felülmúl, ráadásul csak 384 ezer km-re van tőlünk, míg a Marsra 26 havonta lehet indítani expedíciót. A Hold kemény dió, de lényegesen könnyebben meghódítható, mint a Mars.
