Így csalják ki az adatokat
A bűnözők különféle trükköket vetnek be: banki vagy bérszámfejtési rendszerek, illetve egészségügyi megtakarítási számlák adatainak megszerzésével kezdik, gyakran adathalász oldalakat használnak, vagy telefonon, e-mailben jelentkeznek „banki ügyintézőként”. Gyakori, hogy megtévesztő érvekkel – például állítólagos gyanús tranzakciókra, lőfegyver-vásárlásra hivatkozva – próbálják a célszemélyeket rávenni jelszavaik, egyszer használatos jelszavaik (OTP-k) vagy éppen kétlépcsős azonosítási adataik megadására.
A számlatulajdonos kizárva saját számlájából
Miután megszerezték a bejelentkezési adatokat, azonnal átveszik az uralmat a számla felett, a pénzt kriptotárcákba utalják, és gyakran megváltoztatják a hozzáférési adatokat, hogy az eredeti tulajdonos ne tudjon hozzáférni a számlájához. A kriptovaluták közbeiktatásával nehéz visszaszerezni a pénzt, szinte lehetetlen nyomon követni.
Hogyan védekezzünk?
A legfontosabb óvintézkedés, hogy minden pénzügyi számlán egyedi, bonyolult jelszót használj, kapcsold be a kétlépcsős azonosítást, és a banki oldalt mindig elmentett könyvjelzőből nyisd meg, ne keresőből vagy hirdetésből. Ha áldozatává válsz, azonnal értesítsd a bankodat, kérj visszahívást, és szerezz be felelősség alóli mentesítő levelet (Hold Harmless Letter), amely a veszteség mérséklését szolgálhatja. Emellett a részletes adatokkal érdemes a hatóságoknak is bejelentést tenni, hogy segíthessenek a további károk megelőzésében.
