Hogyan károsítja a légszennyezés az egészségünket?
A szennyező anyagok három fő módon okozhatnak kárt: közvetlen kitettséggel, részecskeképződéssel és ózonképződéssel. A közvetlen kitettség esetén bizonyos mérgező gázok akut egészségügyi hatásokat válthatnak ki, különösen a már meglévő légzőszervi betegségekben szenvedők körében. Számos szennyező anyag közvetetten járul hozzá az egészségkárosodáshoz azáltal, hogy kisebb részecskékké, úgynevezett szálló porrá bomlik. Minél kisebbek ezek a részecskék, annál veszélyesebbek, hiszen bejuthatnak a tüdőbe, a légutakba, sőt, egyes esetekben a véráramba is. A szálló por légzőszervi és szív-érrendszeri problémákat okozhat, beleértve a rákot, a stroke-ot és a szívinfarktust. A szennyező anyagok ózon (O3) képződését is előidézhetik, ami légzési problémákat okozhat, illetve súlyosbíthatja az asztmát és a COPD-t.
Ahhoz, hogy hatékonyan küzdjünk a légszennyezés ellen és a legnagyobb hatással bíró intézkedésekre összpontosíthassunk, meg kell értenünk, honnan származik valójában.
2021-ben a légszennyezés körülbelül 8 millió halálesetet okozott: 3,1 milliót a háztartási légszennyezés, 4,7 milliót kültéri szálló por, félmilliót pedig kültéri ózonszennyezés révén.
Kén-dioxid: a savas eső forrása
A kén-dioxid (SO2) a savas eső fő okozója, amely megváltoztatja a folyók és tavak kémiai összetételét, hatással van a halpopulációkra, a talajra és az erdőkre. Az SO2 két módon károsíthatja az emberi egészséget: közvetlen belélegzéssel súlyosbíthatja a légzőszervi problémákat, de fő hozzájárulása a kisméretű részecskék képződésében rejlik. Becslések szerint évente több százezer haláleset köthető az SO2-hoz.
2022-ben az energiatermelés volt a legnagyobb kibocsátó, főként a szénerőművek miatt, amelyek kénszennyeződéseket bocsátanak ki égetés közben. Az ipar jelentős szennyezést termel például a fémolvasztási folyamatok során. Az olaj is tartalmaz ként, így a közúti közlekedés, a hajózás és a repülés szintén szerepet játszik.
A globális SO2-kibocsátás 1979-ben tetőzött, és azóta csaknem a felére csökkent a szennyezés-ellenőrzési intézkedések bevezetésének köszönhetően, különösen Európában, Észak-Amerikában és Kínában.
Nitrogén-oxidok: miért olyan károsak az autók kipufogógázai?
A nitrogén-oxidok (NOx) szintén savas esőt okozhatnak, ráadásul különösen nagy hatással vannak az emberi egészségre, mivel mindhárom károsító mechanizmuson keresztül hatnak: közvetlenül mérgezőek, részecskematterré alakulhatnak, és ózont képezhetnek. A NOx a felelős a szmogért és a súlyosan szennyezett városokban megfigyelhető sűrű ködrétegért. Becslések szerint évente több mint egymillió haláleset köthető a NOx-hoz.
A legnagyobb forrás a közlekedés – főként a közúti járművek kipufogógázai. Ezt szorosan követi a szén- és gáztüzelés villamosenergia-termelési célból. A hajózás, valamint az ipari folyamatok, például a fémolvasztás, a cementgyártás és a kőolajfinomítás is jelentős kibocsátók.
A mezőgazdaság kisebb, de fontos forrás. Amikor nitrogént juttatnak a növényekhez műtrágya vagy trágya formájában, a nitrogén egy része nitrogén-oxidokká alakul a talajban.
Néhány ország sikeresen csökkentette a NOx-kibocsátást, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagoktól való távolodás és a gépjárműgyártókra vonatkozó szigorú szabványok bevezetése révén.
Fekete szén: a korom, amely megtölti egünket és tüdőnket
A fekete szén (BC) apró részecskékből álló korom, amely akkor keletkezik, amikor anyagokat – például fát, biomasszát vagy fosszilis tüzelőanyagokat – égetnek el tökéletlen égés során. Ezek a részecskék feketék, mert elnyelik a fényt, így az éghajlatváltozáshoz is hozzájárulnak. Az egészségre gyakorolt hatásuk közvetlen mérgező tulajdonságukból és a kisméretű részecskék képződéséből adódik. A fekete szén jelentős szerepet játszik mind a háztartási, mind a kültéri szennyezésben, évente több millió haláleset köthető hozzá.
A legnagyobb forrás az energiatermelés, különösen a szén és a biomassza tüzelése elektromos energia és hő előállítására. Bár a fekete szén iparosodott országokban is súlyos probléma a villamosenergia-termelés kapcsán, alacsonyabb jövedelmű országokban a főzéshez és fűtéshez használt biomassza és faszén is hozzájárul a kibocsátáshoz. A közúti közlekedés szintén jelentősen hozzájárul, mivel a dízelmotorok és a kipufogógázok szintén fekete szenet bocsátanak ki. A hulladék nyílt égetése is nagy szerepet játszik, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban.
Egyes országok – különösen a gazdagabbak – jelentős csökkenést értek el a fekete szén kibocsátásában az elmúlt 50 évben, leginkább a biomassza és szén használatának visszaszorításával, valamint tisztább autók bevezetésével.
Metán: böfögő tehenek, rizsföldek és gázszivárgások
A metán (CH4) üvegházhatású gáz, amely az egészségre is hatással van, mert bomlása során ózont képez. Sok országban ez az ózon legnagyobb forrása, amely évente akár félmillió korai halálesetért is felelős.
A mezőgazdaság, különösen az állattenyésztés és a rizstermesztés a metán legnagyobb forrása. A kérődző állatok – főként a tehenek – emésztőrendszerükben metánt termelnek, amit böfögéssel bocsátanak ki. A rizstermesztés szintén nagyban hozzájárul a kibocsátáshoz, mivel gyakran alacsony oxigénszintű, elárasztott földeken zajlik. A hús- és tejtermékfogyasztás csökkentése érdemben mérsékelhetné ezeket a kibocsátásokat.
A második legnagyobb metánforrás az energiatermelés, elsősorban az olaj- és gázkutak szivárgása révén. A szénbányászat szintén jelentős kibocsátó. A metánszivárgások megfigyelése és szabályozása, illetve ezek betartatása kulcsszerepet játszhat kibocsátásuk csökkentésében.
A harmadik nagy forrást a hulladékkezelés jelenti. A metán akkor szabadul fel, amikor szerves anyagok – például élelmiszer-hulladék vagy papír – alacsony oxigéntartalmú környezetben, például hulladéklerakókban bomlanak le. Az ilyen lerakók szakszerű lezárása vagy a metán energetikai célú befogása hatékony megoldást jelenthet.
Ammónia: minden a mezőgazdaságról szól
Az emberi eredetű ammónia (NH3) kibocsátás szinte teljes egészében a mezőgazdaságból származik. Műtrágya vagy trágya használatakor a talajban lévő nitrogén egy része ammóniává alakul. Bár az NH3 nem marad hosszú ideig a légkörben – rendszerint csak órákig vagy napokig –, reakcióba lép más gázokkal, és kis részecskéket képez, amelyek károsak az egészségre. Tanulmányok szerint az ammónia által okozott részecskeszennyezés évente több százezer korai halálesethez vezethet.
A legtöbb légszennyező anyag kibocsátása már tetőzött, de az NH3 esetében ez nem igaz, mivel a növekvő mezőgazdasági termelés és műtrágyahasználat miatt továbbra is emelkedik.
Nem-metán illékony szerves vegyületek (NMVOC-k)
A nem-metán illékony szerves vegyületek (NMVOC-k) három módon lehetnek károsak: közvetlen mérgező hatással, valamint ózon és kis részecskék képződésének előidézésével, amikor más gázokkal keverednek.
Az NMVOC-kat olyan hagyományos források termelik, mint a fosszilis tüzelőanyagok égetése és az autók kipufogógázai. Ugyanakkor a festékek, tisztítószerek és vegyi üzemek használata szintén jelentős kibocsátó.
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való áttérés és a benzines autók kivonása mellett csökkenteni kell az illékony szerves vegyületek használatát is a háztartási termékekben és oldószerekben. A vegyiparra vonatkozó szigorú szabályozások kulcsfontosságúak lehetnek.
Bár a szennyezés forrásai sokfélék, a megoldások gyakran nem azok
Az energiatermelés céljából történő égetés – legyen szó fosszilis tüzelőanyagokról vagy biomasszáról – számos szennyező anyag forrása. A tiszta energiára való átállás – megújuló vagy nukleáris villamos energia alkalmazása, az ipar és otthonok fűtésének villamosítása, valamint modern energiaforrások biztosítása világszerte – egyszerre csökkentheti számos szennyező anyag kibocsátását.
A hústermelés és -fogyasztás mérséklése, a növényi alapú táplálkozásra való áttérés csökkentheti a metán- és ammóniakibocsátást.
Bizonyos, hogy mindez elérhető. Számos ország csökkentette már drasztikusan a légszennyezés szintjét, melynek következtében több százezer korai halálesetet sikerült megakadályozni. Ezekben az országokban a halálozások száma csökkent, annak ellenére is, hogy ma sokkal nagyobb az idősebb népesség aránya.
