
A háttérben egészen más zajlott
2025 júliusában a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hivatalosan megalapította a Mikrobiális Megőrzési Szakértői Csoportot (MCSG), Gilbert professzor és Raquel Peixoto vezetésével. Ez egyedülálló mérföldkő: első ízben jött létre világméretű szövetség, amelynek célja a mikrobiális élet megőrzése, felismerve, hogy nélkülük bolygónk ökológiai, egészségügyi és klímarendszerei sérülékenyek. A fórum májusban szakmai műhelymunkát is szervezett, ahol szakértők vitatták meg, hogyan illeszthetők a hagyományos természetvédelmi célok egy mikrobák által működtetett világba, hogy biztosítsák fennmaradásukat.
Miért annyira fontosak a mikrobák?
A mikroorganizmusok szerepe szinte mindenhol kulcsfontosságú: részt vesznek a tápanyag-körforgásban, elősegítik a talaj szénmegkötését, befolyásolják a tengeri életet, és elengedhetetlenek növényeink, állataink egészségéhez. Mégis nagyon ritkán említi őket a természetvédelmi politika. Szakértők szerint ennek hiánya gyengíti a klímavédelem és az ökoszisztéma-helyreállítás esélyét, valamint az élelmiszerbiztonságot is veszélyezteti. Az új csoport ezért az IUCN természetvédelmi rendszerébe építi be a mikrobiológiát – például a Vörös Lista kritériumaiba, az ökoszisztéma-felmérésekbe és a helyreállítási programokba.
Új nemzetközi összefogás
Az elmúlt két év során több mint 30 ország mikrobiológusai, ökológusai, jogászai és őslakos tudáshordozói fogtak össze: elkészült az első mikrobiális természetvédelmi térkép, amely öt fő területre koncentrál:
értékelés (a Vörös Lista adatainak megfelelő mikrobiális metrikák kidolgozása, biobankok bővítése),
tervezés (etikai és gazdasági irányelvek),
intézkedés (kísérleti helyreállítás; például korallprobiotikumok, talajmikrobiomok),
hálózatépítés (nemzetközi kapcsolatépítés kutatók és őslakos közösségek között),
illetve kommunikáció és irányelvek (például Indispensable but Invisible kampány).
A kezdeti szakaszt a Gordon & Betty Moore Foundation támogatja. A most induló fázis célja a mikrobiális forrópont-térképek elkészítése és a már meglévő mikrobiális adatbankok globális hálózatba integrálása.
Tudományos és etikai kihívások
A tudományos világnak számos akadályt kell leküzdenie: például a mikrobák esetében a faj fogalma jóval bonyolultabb, mint növényeknél vagy állatoknál. Nehézséget jelent a taxonómiai bizonytalanság, a hosszú távú adatsorok hiánya, és az is, hogy az őslakos vagy emberhez kötődő mikrobiomok etikus kezelése új definíciókat igényel: mit jelent a veszteség, a helyreállítás vagy akár a mikrobák jogai? A legnagyobb áttörést mégis az jelentette, amikor az IUCN hivatalosan is elismerte az MCSG munkáját, vagyis hivatalosan is kiterjesztette a bolygószintű természetvédelmet a mikrobákra.
Következő lépések: merre tovább?
A csoport következő céljai közé tartozik, hogy 2027-ig elkészüljön az első mikrobiális Vörös Lista, elkészítik a mikrobiális forrópontok globális térképét, kipróbálják a mikrobiális helyreállítási stratégiákat (pl. bioremediáció, korallprobiotikumok, talajban történő szénmegkötés), és elérik, hogy a mikrobák mérőszámai a növények és állatok mellett 2030-ig bekerüljenek az IUCN- és ENSZ-biodiverzitási célkitűzései közé.
A hosszú távú siker titka
Ezért kulcsfontosságú a folyamatos támogatás, a monitoringhálózatok bővítése, a mikrobák szerepének beépítése a nemzeti biodiverzitás- és klímastratégiákba, valamint a „30 százalék 2030-ra” és az Egy Egészség politikákba. Legalább ilyen fontos a közös „mikrobiális műveltség” fejlesztése is, hogy a mikrobákat mindenki az élet és az ökoszisztémák alapjának ismerje el. Az új stratégiában pedig kiemelt szerep jut a digitális ikreknek és az MI-eszközöknek, amelyekkel előre jelezhetők a mikrobiális közösségek környezeti változásokra adott válaszai.
