A klímaváltozás miatt tűnnek el a legelők, nem a túllegeltetés miatt

Földünk szárazföldjeinek több mint fele hatalmas, őshonos növényzettel borított terület, amelyeket világszerte haszonállatok legeltetésére használnak. Ezek a legelők a világ jószágállományának felét tartják el, és több mint 2 milliárd ember megélhetését biztosítják. Az Egyesült Államok területének harmada is ilyen legelő.

Nem a pásztorok a fő bűnösök

Hosszú ideje tartja magát az a nézet, hogy a túllegeltetés a legelők pusztulásának fő oka. Emiatt sok országban korlátozzák a nyájak méretét, vagy vetnek ki különadót az állattartókra, ami komoly anyagi terhet ró rájuk. Egy friss kutatás azonban rávilágít egy lényeges tényezőre: az éghajlatváltozás messze nagyobb veszélyt jelent ezekre a területekre, mint maga a túllegeltetés.

Mongólia példája: adatok negyvenegy évből

A Cornell Egyetem kutatói negyvenegy évnyi részletes adatot dolgoztak fel Mongóliából, ahol a terület 70%-át legelő fedi. Bár a nagyobb nyájak mérhetően visszavethetik az adott év hozamát, az éghajlat és az időjárás változása lényegesen nagyobb hatással van a legelők termőképességére. Hosszabb távon szinte kizárólag a klímaváltozás okozza a nagyobb átalakulásokat, nem pedig a pásztorok tevékenysége.

Kutatás és politika: ki fizessen?

A kutatócsoport szerint a mongol legelők állapotára sokkal inkább a világ más részein kibocsátott üvegházhatású gázok vannak hatással, mint a helyi gazdák. Ezért azt javasolják, hogy a döntéshozók inkább a globális klímaválság mérséklésére és nemzetközi kártérítési rendszerek kialakítására koncentráljanak ahelyett, hogy tovább terhelik a mongol pásztorokat, akik elenyésző mértékben járulnak hozzá a problémához.

Kutatási módszerek és megdöbbentő eredmények

A kutatók az állami éves jószágösszeírást és a nyári növényzetmintákat kombinálták, külön figyelembe vették az extrém téli viharok (dzud) okozta tömeges állatveszteségeket is. A statisztikai elemzés alapján kimutatták, hogy a nagyobb nyájak rövid távon okozhatnak kisebb visszaesést a növényzetben, de ez eltörpül az éghajlati tényezők mellett: az éves időjárási változások körülbelül húszszor erősebben befolyásolták a termőképességet, mint a nyájak mérete.

Új irány a legelők védelmében

Ennek alapján megállapítható, hogy a legelők hosszú távú megőrzéséhez a globális klímakérdések kezelése elkerülhetetlen – a helyi pásztorokra kirótt terhek pedig nem jelentik a legjobb megoldást. Sok mongol szakember maga is pásztorvidékről származik, ők már jól ismerik a pusztuló legelők okozta problémákat, de most világosabb a kép: a fő ellenség nem az ember, hanem a gyorsuló klímaváltozás.

2025, adminboss, phys.org alapján