Az újraionizáció korszaka korábban kezdődhetett
A csillagok kialakulásával azonban elegendő UV-fény keletkezett ahhoz, hogy a hidrogénatomokról leszakítsa az elektronokat, lehetővé téve az UV-fény szabad terjedését. Bár az “újraionizáció korszaka” feltehetően az Ősrobbanás után egymilliárd évvel ért véget, a tudósok nem voltak biztosak abban, mikor alakultak ki az első csillagok, vagy mikor kezdődött ez a korszak.
Az új megfigyelések segíthetnek pontosabban meghatározni ezt a kezdőpontot. A JWST segítségével a kutatók a JADES-GS-z13-1 galaxist vizsgálták, amely olyan távol van a Földtől, hogy azt az állapotát látjuk, amikor az univerzum mindössze 330 millió éves volt. A JWST adataiban a tudósok egy Lyman-alfa-kibocsátásként ismert, hidrogén által termelt fényt észleltek, amely eredetileg ultraibolya volt, de az univerzum tágulása miatt az infravörös tartományba tolódott.
A galaxis, amelynek nem szabadna léteznie
A Cambridge-i Egyetem asztrofizikusa szerint: “A GS-z13-1 galaxist akkor látjuk, amikor az univerzum még csak 330 millió éves volt, mégis meglepően tiszta Lyman-alfa-kibocsátást mutat, ami csak akkor lehetséges, ha a környező köd már feloszlott. Ez az eredmény teljesen váratlan volt a korai galaxisok kialakulásának elméletei szerint.”
A kutatók még nem tudják, mi termelte a Lyman-alfa-sugárzást. A fény rendkívül forró és hatalmas korai csillagoktól származhat, vagy egy korai szupermasszív fekete lyuktól is eredhet. “Nem szabadna ilyen galaxist találnunk a világegyetem fejlődéséről alkotott felfogásunk alapján,” mondta az Arizona Egyetem csillagásza. “Az univerzum korai szakaszát sűrű köd borítja, mégis áttör rajta ennek a galaxisnak a fénysugara.”
