A Himalája titka, új felfedezés írja át a régi elméletet

Megdöbbentő új felfedezés született a Himalája geológiájáról: a világ legmagasabb hegységének emelkedése mögött egészen más ok áll, mint eddig gondolták. Érdemes kiemelni, hogy ezt a hegyláncot mintegy 50 millió éve formálta az indiai és ázsiai kontinensek ütközése, amely olyan mértékben összenyomta Tibetet, hogy területe közel 1000 kilométerrel csökkent. Az indiai kőzetlemez végül befurakodott az eurázsiai alá, és ennek következtében a Himalája és az északra fekvő Tibeti-fennsík alatt a földkéreg vastagsága is megduplázódott.

A százéves elmélet vége

Az elmúlt egy évszázadban úgy tartották, hogy kizárólag ez a megduplázódott kéregvastagság tartja meg az óriási hegytömeget. Svájci geológusok már 1924-ben úgy ábrázolták, hogy az indiai és ázsiai kéreg egymásra tornyosulva 70–80 km mélyen nyúlik a Föld alá. Mindazonáltal kiderült, hogy ez az elképzelés nem állja meg a helyét: ilyen mélységben és extrém hőmérsékleten a kőzetek már megolvadnak, és 40 km alatt képlékennyé válnak, mintha joghurtot próbálnánk egy hatalmas hegylánccal terhelni – egyszerűen lehetetlen lenne.

Mi tartja mégis magasan a Himaláját?

A korábbi modell hiányosságai ellenére sokáig senki sem vonta komolyan kétségbe a két kéreglemez „szendvics” elméletét. Most azonban egy milánói kutatócsoport számítógépes szimulációkkal bizonyította: a valóságban nem két kéreg helyezkedik el egymáson, hanem köztük jelentős mennyiségű köpenyanyag ékelődik be. A köpeny jóval sűrűbb a kéregnél, ezért ugyanazon hőmérsékleten nem olvad meg. A kéreg viszont könnyű és úszóképes, tehát minél vastagabb, annál magasabbra emelkedik – akár egy jéghegy.

Új bizonyítékok, régi dogmák

A modellezés azt mutatta, hogy az indiai lemez süllyedése során a felszálló, folyékonnyá váló részek nem az ázsiai kéreg alsó részéhez, hanem a Föld rideg, külső rétegének, a litoszféra aljához tapadnak. Ebből adódik, hogy a Himalája alatt a két kéreglemez között húzódik egy szilárdabb köpenydarab, amely extra merevséget ad az egész szerkezetnek. A két könnyű kéreg továbbra is biztosítja a magasba emelkedést, míg a köpenyanyag ellenáll, és mechanikai szilárdságot kölcsönöz.

Vita és elfogadás

A kutatók eredményeit szeizmikus adatok és kőzetminták is megerősítették, a szimulációban kirajzolódó köpenyréteget pedig a korábbi elméletek sehogy sem tudták megmagyarázni. Bár a százéves dogma sokaknál még tartja magát, többen a geológiai világban úgy látják, hogy az új modell elegánsan rendezi egységes képbe a Himalája különös geológiai jelenségeit. A Himalája tehát valóban egy kőzet-szendvics: felül ázsiai kéreg, középen köpeny, alul indiai kéreg, amit egy jókora gyűrődés tart össze – pont ahogy most számítógépes modellekben is láthatjuk.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján