A százéves elmélet vége
Az elmúlt egy évszázadban úgy tartották, hogy kizárólag ez a megduplázódott kéregvastagság tartja meg az óriási hegytömeget. Svájci geológusok már 1924-ben úgy ábrázolták, hogy az indiai és ázsiai kéreg egymásra tornyosulva 70–80 km mélyen nyúlik a Föld alá. Mindazonáltal kiderült, hogy ez az elképzelés nem állja meg a helyét: ilyen mélységben és extrém hőmérsékleten a kőzetek már megolvadnak, és 40 km alatt képlékennyé válnak, mintha joghurtot próbálnánk egy hatalmas hegylánccal terhelni – egyszerűen lehetetlen lenne.
Mi tartja mégis magasan a Himaláját?
A korábbi modell hiányosságai ellenére sokáig senki sem vonta komolyan kétségbe a két kéreglemez „szendvics” elméletét. Most azonban egy milánói kutatócsoport számítógépes szimulációkkal bizonyította: a valóságban nem két kéreg helyezkedik el egymáson, hanem köztük jelentős mennyiségű köpenyanyag ékelődik be. A köpeny jóval sűrűbb a kéregnél, ezért ugyanazon hőmérsékleten nem olvad meg. A kéreg viszont könnyű és úszóképes, tehát minél vastagabb, annál magasabbra emelkedik – akár egy jéghegy.
Új bizonyítékok, régi dogmák
A modellezés azt mutatta, hogy az indiai lemez süllyedése során a felszálló, folyékonnyá váló részek nem az ázsiai kéreg alsó részéhez, hanem a Föld rideg, külső rétegének, a litoszféra aljához tapadnak. Ebből adódik, hogy a Himalája alatt a két kéreglemez között húzódik egy szilárdabb köpenydarab, amely extra merevséget ad az egész szerkezetnek. A két könnyű kéreg továbbra is biztosítja a magasba emelkedést, míg a köpenyanyag ellenáll, és mechanikai szilárdságot kölcsönöz.
Vita és elfogadás
A kutatók eredményeit szeizmikus adatok és kőzetminták is megerősítették, a szimulációban kirajzolódó köpenyréteget pedig a korábbi elméletek sehogy sem tudták megmagyarázni. Bár a százéves dogma sokaknál még tartja magát, többen a geológiai világban úgy látják, hogy az új modell elegánsan rendezi egységes képbe a Himalája különös geológiai jelenségeit. A Himalája tehát valóban egy kőzet-szendvics: felül ázsiai kéreg, középen köpeny, alul indiai kéreg, amit egy jókora gyűrődés tart össze – pont ahogy most számítógépes modellekben is láthatjuk.
