Mire jó az AMOC?
Az AMOC egy hatalmas, futószalagra emlékeztető áramlás, amely meleg, sós vizet szállít északra, és hidegebb vizet hoz vissza délről a mélyben. Ha ez az áramlás lelassul, kevesebb meleg, sós víz jut el az Észak-Atlanti térségbe, így Grönland déli része alatt a víz lehűl és felhígul, vagyis csökken a sótartalma.
Adatok száz évre visszamenőleg
Kaliforniai kutatók százéves hőmérsékleti és sótartalom-adatokat vizsgáltak, mivel közvetlen AMOC-mérések csak húsz éve állnak rendelkezésre. Ezekből az adatokból rekonstruálták az áramlás trendszerű változásait, és közel száz különféle klímamodellt is összehasonlítottak. Csak azok a modellek tudták pontosan visszaadni a valós megfigyeléseket, amelyekben az AMOC gyengülése szerepelt. Az erősebb áramlással számoló modellek messze elmaradtak a valóságtól. Az is egyértelművé vált, hogy a gyengülő AMOC kevesebb sót is jelent az északi vizekben, tehát kevesebb meleg, sós víz jut oda.
Miért fontos ez Európának?
A Dél-Grönlandi anomália nemcsak ritkaságával tűnik ki, hanem azért is, mert ez a terület az óceáni áramlások változásaira a legérzékenyebb. Hatással van az egész európai éghajlatra: módosítja a csapadékmennyiséget, eltolja a nagy magasságban futó futóáramlás (jet stream) irányát, amely az időjárás rendszereit és a hőmérsékleteket szabályozza Európában és Észak-Amerikában. Az óceán sótartalmának és hőmérsékletének változásai átalakíthatják a tengeri élővilág elterjedését is.
Mi okozza a változást?
Korábban egyes modellezők a légköri szennyeződések csökkenésével magyarázták az anomáliát, de azok a modellek nem tudták visszaadni a tényleges lehűlést. A mostani eredmények szerint azonban a gyengülő AMOC a döntő tényező, azaz a jelenlegi modellek túlérzékenyek az aeroszol-hatásra.
Mi jöhet a közeljövőben?
Az eddigi adatok alapján az AMOC már bő egy évszázada gyengül, és ha a légköri üvegházgáz-koncentráció nő, ez a folyamat folytatódni fog. A vizsgálat rávilágít arra, hogy akár közvetett adatokból is pontos következtetéseket lehet levonni az áramlás változásaira, és ezzel pontosítani lehet a jövő klímaforgatókönyveit, főleg Európa szempontjából. Ha a déli grönlandi hidegfolt jelentősége tovább nő, a tudomány időben segíthet felkészülni a változásokra.
