Kihívások és megoldások az űrben
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Google-nek számos problémát kell leküzdenie a látványos terv megvalósításához. Az egyik legnagyobb gond az indítás: hiába lesz idén a SpaceX-nek 140 rakétaindítása, még így sem egyszerű elegendő műholdat feljuttatni. Ráadásul az indítás költsége is komoly akadály: ma egy kilogramm űrbe juttatása több mint tízszer annyiba kerül (kb. 73 000 Ft/kg), mint a Google által áhított, középtávon elérendő 7300 Ft/kg ár. A vállalat szerint, ha sikerül ezt a szintet elérni, az űradatközpontok energiaára már versenyezhet a földiekkel.
Mindemellett a hálózatépítés is komoly technikai kihívás: a Google optikai szálak helyett vezeték nélküli adatátvitelt tervez speciális térbeli multiplexálással, ami rengeteg műholdat kapcsolhat össze akár több tíz terabit/másodperces sebességgel. Laboratóriumi körülmények között már elérték a 800 Gbps tempót, de ez rendkívül energiaigényes. Ennek kezelésére a műholdakat igen sűrűn, 100–200 méterre egymástól, egy 2 kilométeres tömbben, 650 km magasan helyeznék el.
Az űrbéli környezet zord valósága
Az űrből érkező bőséges energia mellett a sugárzás komoly veszélyt jelent az elektronikai eszközökre. Míg a Föld mágneses tere és légköre véd, odafent ezek a védőpajzsok már alig működnek. A Google ezért már teszteli, mennyire bírják a saját TPU-architektúrái a kozmikus sugárzást. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy főként a nagy sávszélességű memóriamodulok érzékenyek: laboratóriumi környezetben 2000 rad sugárzásig bírták, ami majdnem háromszorosa az űrbéli, árnyékolt körülmények között várhatónak.
Gigászok versenye az űradatközpontért
Nem a Google az egyetlen, aki az adatközpontok jövőjét a világűrben látja. A Hewlett Packard Enterprise már tesztelte Spaceborne gépét a Nemzetközi Űrállomáson, igaz, komoly meghibásodásokat is tapasztalt. Az Amazon-alapító Jeff Bezos nemrég arról beszélt, hogy két évtizeden belül gigawattméretű adatközpontok keringenek majd az űrben, Elon Musk pedig épp a múlt hétvégén jelentette be, hogy a SpaceX is belekezd az űradatközpontok fejlesztésébe.
Összefoglalás
Az MI és a felhőszolgáltatások fejlődését egyre inkább a földi energia- és infrastruktúrakorlátok határozzák meg. Az orbitális adattárolás megoldást jelenthet, ha a technológiai és gazdasági akadályok leküzdhetők, így elképzelhető, hogy a jövő MI-szuperszámítógépei valóban a csillagok között fognak dolgozni.
