A Föld tengelyét is eltolta a sok víztározó

A Föld felső, szilárd kérge egyfajta úszókéregként lebeg az alatta lévő olvadt anyagon, ezért tömegének átrendeződése hatással van a bolygó forgástengelyére. Ha a felszínen nagy mennyiségű víz máshová kerül – például amikor gátakat és víztározókat építünk –, az egész Föld kissé elbillen, és a forgástengelye is új irányba mutat.

A gátak hatása: eltolt pólusok, csökkenő tengerszint

Egy friss kutatás szerint az 1835 és 2011 között épült, közel 7 000 gát annyi vizet zárt el, hogy az összes tározó kétszer is megtölthetné a Grand-kanyont (Grand Canyon). Ez a hatalmas mennyiségű víz körülbelül 21 milliméterrel csökkentette a világátlagos tengerszintet, miközben nagyjából 113 centiméterrel tolta el a Föld forgástengelyét. Ez a változás aprónak tűnhet, de látványosan bizonyítja, milyen komoly befolyást gyakorolnak az emberi beavatkozások a bolygóra.

Hová vándoroltak a pólusok?

A kutatók a gátak és az elzárt vízmennyiség adatai alapján megvizsgálták, hogyan tolódtak el a Föld pólusai az elmúlt két évszázadban. 1835 és 1954 között főként Észak-Amerikában és Európában épültek gátak, így az északi pólus 20,5 centiméterrel tolódott el kelet felé, Oroszország, Mongólia és Kína irányába. 1954 és 2011 között viszont Kelet-Afrikában és Ázsiában épültek hatalmas tározók, ami 57 centiméteres eltolódást okozott nyugat felé, Észak-Amerika és a Csendes-óceán irányába.

Tengerszint-emelkedés: nem mindegy, hol épül a gát

A 20. században az emberiség így a tengerszint-emelkedés negyedét visszatartotta a tározókban. A tengerszint-emelkedés egyébként évente körülbelül 1,2 milliméter volt az egész évszázadban, de ezek a változtatások nem egyenletesen hatottak a bolygóra. A kutatók szerint érdemes figyelembe venni, hogy a gátak elhelyezkedése is komolyan befolyásolja, hogy hol és mennyivel nő majd a tengerszint a jövőben.

2025, adrienne, phys.org alapján

Share on Social Media