A bolygók ősi összhangja
A bolygók rezonanciájának fogalmát más csillagrendszerek, például a TRAPPIST-1 is igazolta: ott a belső bolygók keringési ideje egész számú arányban viszonyul egymáshoz, hasonlóan a Földhöz, a Marshoz, a Vénuszhoz és Theiához a Naprendszer hajnalán. Külön figyelmet érdemel, hogy a legújabb elemzések szerint ezek a kőzetbolygók már akkor kialakultak, amikor a Napot még vastag, gázzal teli korong vette körül. Ez azt is jelenti, hogy a bolygók keletkezése jóval korábbi lehet, mint korábban gondolták: akár 20 millió évvel is idősebbek lehetnek.
A Theia rejtélye és a Hold születése
A szoftveres szimulációkban a kutatók négy kőzetbolygót modelleztek: a Marsot, a Vénuszt, a korai Földet és Theiát, valamint két óriásbolygót, a Jupitert és a Szaturnuszt. Az elmélet szerint Theia körülbelül Mars-méretű volt, és egy ütközés során hozta létre a Holdat. Az átlagos szimulációkban a Mars, Theia, a korai Föld és a Vénusz néhány millió év alatt 2:3:4:6-os arányú, egymásra hangolt pályákat vettek fel.
Mi okozta a harmónia végét?
Mindazonáltal a Naprendszer mai formájában már nincs ilyen összhang. Körülbelül 4,4 milliárd évvel ezelőtt, amikor a gázkorong eloszlott, a Jupiter és a Szaturnusz pályája is megváltozott: kifelé kezdtek vándorolni, így megbontották a belső bolygók eredeti rezonáns láncát. A 13 200 szimuláció felében végül olyan elrendezés alakult ki, amilyet ma ismerünk, benne a Föld–Hold kialakulásához vezető Theia-ütközéssel, illetve a Vénusz és a Mars 3,05:1 rezonanciájának maradványával. Ez magyarázhatja azt is, miért nincsenek óriásbolygók a TRAPPIST-1-hez hasonló rezonáns rendszerekben sem.
Lelet a bolygók múltjából
Az ősi eredetet azonban leginkább a Vénusz palástja őrizheti, mivel azt sosem érte bolygóközi ütközés. Jövőbeli küldetések akár mintákat is gyűjthetnek erről az ősrégi anyagról, megerősítve a most felállított modellt. Összefoglalva elmondható, hogy a Föld és szomszédai története sokkal régebbi és rendezettebb, harmonikusabb múltra vezet vissza, mint azt korábban gondoltuk.
