Mágneses átkötődés a Nap szívében
A mágneses átkötődés lényege, hogy a plazmában található mágneses erővonalak elszakadnak, majd más konfigurációban újra összekapcsolódnak, miközben jelentős energia szabadul fel. Külön figyelmet érdemel, hogy a Nap felszínén ez az energia hatalmas napkitöréseket indíthat el, amelyek akár a Föld elektromos hálózatát, műholdjait és kommunikációs rendszereit is megrongálhatják. A jelenség pontos modellezése segíthet a veszélyes napkitörések előrejelzésében és a technológiát érintő kockázatok mérséklésében.
Áttörés a kutatásban
A Southwest Research Institute (SwRI) vezette kutatócsoport most végre közvetlenül megfigyelhette az átkötődést a Nap légkörében. Ehhez a Parker Solar Probe rekordközeli, körülbelül 10 millió kilométerre merészkedett csillagunk felszínétől. Egy 2022. szeptemberi megközelítés során a szonda nemcsak fényképeket, hanem plazma- és mágnesestér-adatokat is gyűjtött a napkitörés forrásánál. Ellenőrzésképp az Európai Űrügynökség Solar Orbiter missziója is készített felvételeket ugyanerről a régióról.
Egy 70 éve várt bizonyíték
Noha a múltban már a Föld mágneses terében, azaz a magnetoszférában is sikerült az átkötődést megfigyelni a NASA MMS küldetésének köszönhetően, a Napnál ez idáig csak közvetett megfigyelésekre volt lehetőség. A mostani adatok azonban először igazolják, hogy a Parker Solar Probe valóban keresztülhaladt egy aktív átkötődésen a Nap felső légkörében. Ez a megfigyelés tökéletesen alátámasztotta a kutatók numerikus modelljeit, amelyek bár elméletileg már ismertek voltak, mostanáig nem támasztották alá őket teljes körűen valós adatok. Következésképpen a jelenleg fejlesztés alatt álló új modellek is megerősítést nyertek, valamint további magyarázatot adtak a Nap és a Föld közötti energiatovábbítás folyamatára.
Mi jöhet még?
A SwRI csapata most azt vizsgálja, hogy az átkötődési régiókban a mágneses tér hullámai vagy ingadozásai hogyan befolyásolják az eseményeket. A cél, hogy még pontosabb előrejelzéseket készítsenek a veszélyes naptevékenységekről, amelyek bolygónk technológiáját is fenyegethetik. Szintén kiemelendő, hogy a Parker Solar Probe a NASA nagy szabású, Living with a Star (Együtt élni a csillaggal) programjának részeként készült, amelynek feladata a Nap–Föld rendszer kölcsönhatásainak feltárása. A Johns Hopkins Egyetem alkalmazott fizikai laboratóriuma tervezte, építette és üzemelteti az űrszondát, míg a NASA Science Mission Directorate felügyeli a programot.
Az új eredmények forradalmasíthatják tudásunkat a Nap működéséről és az emberi civilizációt fenyegető kozmikus veszélyekről.
