Az olimpiát rendező városok hosszú pénzügyi kudarcai
Ha a múlt bármit is jelez, jogos az aggodalom, hogy a 2028-as nyári olimpia túllépi a költségvetést. Az elmúlt 60 év rendező városai közül szinte egyik sem volt nyereséges, vagy maradt a költségvetésen belül.
A 2000-es sydney-i olimpia Ausztráliában végül 90%-kal haladta meg a költségvetést, több mint 5 milliárd dollárt költve. A 2004-es athéni olimpia költségvetése mintegy 50%-kal, 3 milliárd dollárra emelkedett a túlköltekezés és a növekvő adósság miatt. A 2016-os olimpia állítólag 20 milliárd dollárjába került Rio de Janeirónak. Az olimpiák annyira veszteségesek voltak, hogy amikor London nullszaldósan zárta a 2012-es nyári játékokat, néhányan sikerként könyvelték el.
Miles Osgood, a Stanford Egyetem professzora és olimpiai kutató szerint LA szervezői, építve az 1984-es tapasztalatokra, felelős költségvetési terveket készítettek, amelyek pénzügyi előnyt jelenthetnek a város számára a játékok előtt, más közelmúltbeli rendező városokhoz képest. Ahogy 1984-ben is, Los Angeles a már meglévő helyszíneket és létesítményeket tervezi használni, ami megtakarítást jelent az új építkezésekhez kapcsolódó költségeken. A meglévő létesítmények használata több mint 150 millió dollárt takaríthat meg.
Más körülmények, nagyobb kihívások
De a több mint 223 millió dolláros nyereség, amit Los Angeles az 1984-es olimpián elért, nagyon eltérő körülmények között jött létre. Konkrétan, a játékok azóta sokkal nagyobbá váltak. LA 2028-ban 36 olimpiai sportágat rendez majd, szemben az 1984-es 21-gyel. Akkor 6797 sportoló vett részt, 2028-ban pedig több mint 10 500 várható. “A nagyobb számok megsokszorozzák a kapcsolódó költségeket (pl. biztonság, közlekedés, személyzet, az olimpiai faluban lévő szobák), amelyek ezekből az alapvető számokból burjánzanak ki,” mondta Osgood.
Már az erdőtüzek előtt is, amelyek váratlan pénzügyi és infrastrukturális kihívást jelentettek LA számára, a városban jelentős olimpiaellenes hangulat uralkodott. Osgood megjegyezte, hogy Los Angeles központi szerepet játszik a NOlympics kampányban, amely többek között a lakhatási válsággal és a játékok tervezésében tapasztalható helyi demokrácia hiányával foglalkozik. A csoport rámutatott a rossz üzleti megállapodásokra, amelyeket a rendező városok gyakran kötnek az olimpia befogadásakor, és különösen aktívan kritizálták a 2028-as játékokat az erdőtüzek óta.
A kritikák ellenére Los Angeles biztos abban, hogy a játékokat sikeresnek fogják ítélni. Paul Krekorian, a Los Angeles-i Városi Tanács elnöke nemrég így nyilatkozott: “Hiszem, hogy a 2028-as játékok hasonlóképpen szolgálják majd Los Angeles érdekeit a következő generációk számára.”
Erdőtüzek és az olimpia
A januári erdőtüzek Kalifornia több tízezer lakosát kényszerítették lakóhelyük elhagyására, és több mint 800 otthont pusztítottak el. Becslések szerint a közelmúltbeli erdőtüzek 6 milliárd dolláros biztosított veszteséget okoztak.
Infrastrukturális szempontból az erdőtüzek nem jelentenek problémát. A 2028-as olimpiára kijelölt helyszínek egyike sem sérült meg a tüzekben. Az UCLA, amely az olimpiai falu szerepét tölti majd be a sportolók elszállásolására, sértetlen maradt. A szakértők szerint valószínűleg ez marad a helyszín a 2028-as játékokon résztvevő sportolók számára.
Mejia azonban nemrég azt mondta, hogy az erdőtüzek miatt kialakult pénzügyi nyomás nem is jöhetett volna rosszabbkor. “Az elmúlt 18 hónapban az általános alapok rekordszintű tartalékaiból odáig jutottunk, hogy hivatalosan is ‘pénzügyi vészhelyzetet’ kell bejelentenünk. Ez az újabb nyomás ráadásul a 2028-as olimpiai és paralimpiai játékokra való felkészüléssel járó kihívásokhoz is hozzájárul.”
Bár az erdőtüzek nem szokatlanok Kaliforniában, az otthonokat, vállalkozásokat és a közintézményeket ért károk mértéke jelentősen meghaladja a Los Angeles környékén korábban tapasztaltakat, mondta Matthew Burbank, a Utah Egyetem professzora, aki az olimpiai várospolitikát tanulmányozta.
Los Angelesnek évekbe telhet az újjáépítés, de Burbank szerint nem várható, hogy az erdőtüzek közvetlenül befolyásolják az olimpia tervezését, vagy hogy az erre elkülönített pénzeszközöket az erdőtűzkárok enyhítésére használnák. “Valószínűbb, hogy a város költségvetési túlköltekezéssel kapcsolatos megközelítése az lesz, hogy remélik, ezek nem történnek meg, ha pedig mégis, akkor a városnak ki kell találnia, hogyan fedezi ezeket a kiadásokat,” mondta.
Hozzátette, hogy nem tagadható, a hosszadalmas, többéves újjáépítési folyamat általános hatást fog gyakorolni a közpénzügyi helyzetre. “Elképzelhető, hogy az állami és helyi kormányzatok költségvetéseire gyakorolt hosszú távú hatások 2028-ban és azt követően továbbra is érezhetők lesznek,” mondta.
