
A bélflóra és a szív- és érrendszeri kockázatok
A szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség egyre gyakoribbak, leginkább a kalóriadús, feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának növekedése miatt. Többek között ismert, hogy a szokásos étkezési mintázatok a legfőbb kockázati tényezők közé tartoznak, amelyek ráadásul az életmóddal könnyen befolyásolhatók.
Az elmúlt évek legizgalmasabb felismerése, hogy nemcsak közvetlenül a jól ismert vérnyomás-, koleszterin- vagy vércukorértékeken érdemes javítani, hanem a bélflóra összetételét is figyelembe kell venni. Egyre több adat utal ugyanis arra, hogy a mikrobiom szerkezete, azaz a különféle bélbaktériumok aránya, komoly hatással van ezekre a paraméterekre – és ez az összetétel az étrenddel befolyásolható.
Nagyszabású mikrobiom-kutatás: több mint 34 ezer résztvevő adatai
A kutatók öt metagenomikai vizsgálat adatait fésülték össze – ezekből négy a ZOE PREDICT tanulmány része, egy pedig a PREDICT1 előzménykutatás –, amelyekben összesen 34 694 felnőtt amerikai és brit lakos vett részt. Mindenkinél részleges metagenomszekvenálást, részletes étrendi naplózást, testösszetétel-, vércukor- és koleszterinméréseket, valamint különféle szív- és érrendszeri kockázati pontszámokat rögzítettek. Olyan klinikai markerek is bekerültek az elemzésbe, mint például a BMI, a trigliceridszint, a HbA1c vagy a GlycA nevű gyulladásos marker.
A kutatás egyik legnagyobb újdonsága, hogy gépi tanulási eljárásokkal rangsort állítottak fel a 661 leggyakoribb bélbaktériumfaj (pontosabban: genomcsoport) egészségi hatásairól. A rangsor alsó végén található mikrobák szorosan összefüggtek a kedvező egészségi mutatókkal – a felső végén lévők viszont épphogy kockázatot jeleztek.
Ismeretlen jótevők és jól ismert károsítók
Egészen pontosan a kedvezőnek minősített 50 bélbaktérium közül 22-t korábban még sosem sikerült laborban kultiválni – vagyis csak metagenomikai adatokból ismert az előfordulásuk. Az ismert 28 faj közül is mindössze 4 olyat találtak, amelynek hatásairól már született részletes leírás.
Többek között az Eubacterium siraeum vagy a Faecalibacterium prausnitzii esetében már voltak bizonyítékok jótékony szerepükre. A kedvezőtlenül rangsorolt baktériumok körében viszont már főként jól ismert, laborban tenyészthető fajokat találunk, például a Ruminococcus gnavus-t vagy a Flavonifractor plautii-t, amelyekhez ráadásul már korábban is betegségek kialakulásának valószínűsége társult.
Táplálkozás, mikrobiom és egészség összefüggései
Noha a mikrobiom-egészségrangsor összhangban volt a táplálkozási rangsorral, mintegy 65 baktériumtörzs esetében ellentétes kapcsolatot találtak. Ez arra utal, hogy vannak olyan bélbaktériumok, amelyek akár egészségtelen étrend mellett is képesek bizonyos védő funkciókat ellátni, vagy épp fordítva: egészséges étrend mellett sem feltétlenül jelennek meg túlzottan nagy számban.
Az amerikai és brit populáció adatai között a mikrobiom-egészségrangsor irányai jól egyeztek, de a táplálkozási rangsor ennél változatosabb képet mutatott. Ez is megerősíti, hogy az életmód és az étrend jelentősen befolyásolja a mikrobiom profilját.
Bélbaktériumok és testtömeg-index (BMI): kiemelkedő kapcsolat
A kutatók azt is vizsgálták, hogyan kapcsolódnak a mikrobiom-rangsorok a BMI-hez. A jól rangsorolt baktériumok nagyobb arányban fordultak elő az egészséges testsúlyúaknál, míg a hátrányosan rangsoroltak a túlsúlyosaknál, illetve az elhízottaknál voltak túlsúlyban.
A nyilvános mikrobióta-adatbázisokban végzett elemzés is megerősítette, hogy az elhízott emberek átlagosan majdnem 2-vel több hátrányos és több mint 5-tel kevesebb jótékony baktériumfajt hordoznak, mint a normál testsúlyúak.
Betegségek és mikrobiom-rangsor: új diagnosztikai eszköz születik?
Nemcsak a BMI, de számos betegség esetében is jól elkülöníthetők a mikrobiom-egészségrangsor szerinti „jó” és „rossz” baktériumok előfordulása. Több mint 4 800 minta elemzése alapján állapították meg, hogy például egészséges kontrollszemélyeknél lényegesen több kedvező baktériumfaj található, mint egy-egy betegségcsoport tagjainál.
A jövő: személyre szabott étrend- és mikrobiom-terápia
Összefoglalva, a kutatás erős bizonyítékot szolgáltat arra, hogy mind a táplálkozás, mind a bélflóra összetétele szorosan kapcsolódik az egészséghez. Az új mikrobiom-rangsor, amely megbízhatóan tükrözi a BMI-t és a betegségkockázatokat, valószínűleg a jövőben kulcsszerepet kap a személyre szabott (precíziós) táplálkozási és megelőzési stratégiákban. A most bevezetett rendszer már kiindulópontja lehet új ok-okozati és mechanisztikus kutatásoknak. Noha a mostani eredmények nem igazolják közvetlenül az ok-okozati összefüggéseket, egyre inkább valószínű, hogy a bélbaktériumok tudatos befolyásolása jelentős áttörést hozhat a népbetegségek megelőzésében és kezelésében.
