Bálnák lábakkal és titokzatos múlttal
A csontvázak a késő eocén időszakból származnak (kb. 55,8–33,9 millió évvel ezelőtt), amikor Egyiptom partjait még a Tethys-óceán mosta, és a bálnák éppen tengeri emlősökké váltak. A leghíresebb lelet a Basilosaurus isis, egy 18 méteres óriás, amely ragadozóként más bálnákra vadászott, hosszú pofájával és éles, tűhegyes zápfogaival. Külön érdekesség, hogy a Bálnák Völgyében 1989-ben olyan példányok maradványaira bukkantak, amelyek hátsó lábakkal, sőt lábujjakkal rendelkeztek – ezekből a modern bálnákban már csak a medencecsontok maradtak meg, utalva földi őseikre.
Ősi tenger élőlényei és a modern kutatás
A terület több mint a bálnák temetője: jól megőrződött teknősök, csontos halak, cápák, ráják, krokodilok, tengeri tehenek és kagylók fosszíliáit is feltárták. Ezek a maradványok a sivatagi környezetnek köszönhetően páratlan állapotban vészelték át az évmilliókat. Ennek köszönhetően 2005-ben az UNESCO világörökségi helyszínné nyilvánította a Bálnák Völgyét.
Szabadtéri múzeum a sivatagban
Ma Wadi Al-Hitan szabadtéri múzeumként működik, látogatóközponttal és könnyen bejárható túraútvonalakkal, miközben szigorúan védik. A kutatók folyamatosan fedeznek fel új fosszíliákat, így egyre többet tudunk meg arról, hogyan váltak a hatalmas szárazföldi emlősök az óceánok uralkodóivá.
