A 40 ezer római érme rejtekhelye végre napvilágra került

Elképesztő mennyiségű pénz

Az egyik kincs 38 kg-os volt, azaz mintegy 23–24 ezer érmét rejtett. A második edény 50 kg volt, és a megtalált 400 érme alapján akár 18–19 ezer érmét is tartalmazhatott. A harmadik amfora már az ókorban eltűnt, csak három érme maradt utána. A környéken már korábban is találtak hasonló érmekincseket, azonban ennek a leletnek az értékét inkább az adja, hogy pontosan tudható, hogyan és hol rejtették el őket.

Nem puszta kincsrejtés

A pénzzel teli korsókat gondosan, a lakóház központi helyén süllyesztették a talajba, peremük a föld szintjével volt egy síkban, így bármikor hozzá lehetett férni – éppen úgy, ahogyan ma egy perselyt használunk. A korsók száján megtapadt érmék arra utalnak, hogy a tulajdonosok rendszeresen tettek bele új pénzt, a gödrök eltemetése után is.

Kik pénzét rejthették az amforák?

Az érmék között szerepel több olyan, amelyeken a Gall Birodalom császárai, például Victorinus, Tetricus I. és Tetricus II. arcképe látható. Ez az államalakulat Galliát és környékét irányította a 260–274 közötti időszakban, Róma központjától függetlenül. A pénzek kora alapján a kutatók úgy vélik, hogy az amforákat Kr. u. 280 és 310 között földelték el.

A lakónegyedben kőházak, padlófűtés, pincék, műhelyek és egy római erőd is volt. A negyedet a 4. század elején egy tűzvész pusztította el; a település újjáéledt, de egy második tűz után végleg elhagyták – az érmekincsek pedig közel kétezer éven át rejtve maradtak.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján