Az “Egérparadicsom” sötét oldala
A “25-ös Univerzum” néven ismert kísérletsorozatot John Calhoun amerikai tudós végezte 1958 és 1962 között. Calhoun egy ideális környezetet tervezett egerek számára, korlátlan élelemmel, vízzel és elegendő térrel. Kezdetben a kolónia virágzott, azonban 317 nap elteltével a népességnövekedés stagnálni kezdett. És ekkor kezdődött, amire senki sem számított volna… Amikor a populáció elérte a 600 egyedet, súlyos társadalmi problémák jelentkeztek: hierarchiák alakultak ki, az erősebb egyedek megtámadták a gyengébbeket, és agresszív, maladaptív viselkedésformák jelentek meg, mint például a nőstények közötti erőszak és a hímek reprodukciós érdeklődésének hiánya.
A társadalmi összeomlás mintázata
Ahogy a passzív, nem szaporodó (“szép egerek”) hímek dominánssá váltak, a születési ráta zuhanni kezdett, a fiatalok halandósága elérte a 100%-ot, és a kolónia végül kannibalizmusba és rendellenes viselkedési mintázatokba süllyedt. A kísérletet 25 alkalommal ismételték meg, mindannyiszor hasonló eredményekkel, és azóta a társadalmi összeomlás és a városi szociológia tanulmányozásának modelljeként használják. Calhoun megfigyelései szerint a túlnépesedés nem csak fizikai, hanem “társadalmi tér” hiányához is vezet, ahol az egyedek nem képesek megfelelő szerepeket kialakítani.
Miközben ez “csak” egy egérkísérlet volt, nehéz nem észrevenni a párhuzamokat mai, technológiailag fejlett, bőséggel teli, mégis gyakran elszigetelt és társadalmilag széttöredezett világunkkal. Vajon mi is egy láthatatlan “25-ös Univerzumban” élünk?
Megjegyzés: Etikai szempontból Calhoun kísérletei ma már nem lennének engedélyezettek. Az egerek számára létrehozott univerzumok szándékosan olyan mesterséges környezetbe helyezték a kísérleti alanyokat, amely károsodást okozott. A kísérleti feltételeket annak ellenére fenntartották, hogy nyilvánvaló állati szenvedés volt megfigyelhető, és számos megelőzhető áldozat következett be. Ez ellentétes a jelenlegi állatkísérleti biztonsági előírásokkal.
