Ébredési hullám az agyban
Az elektroencefalográfiás, vagyis fejbőrre rögzített érzékelőkkel végzett mérések alapján az ébredés elsőként a homloklebenyben indul el – ez a terület felelős a döntéshozatalért és a főbb végrehajtó funkciókért. Az éberség hulláma innen terjed tovább hátrafelé, végül a nyakszirti területeken – vagyis a vizuális feldolgozásért felelős régiókban – válik aktívvá.
Meglepő módon nem egyformán ébredünk minden alvási fázisból. Ha REM (élénk álom) fázisból riaszt fel minket a vekker, az agy másféle aktivációs sorrendet mutat, mintha mély, non-REM alvásból kelünk fel. Non-REM-ből indulva egy központi „forrópontról” indul a hullám, majd ugyanúgy elölről hátrafelé fut, mint REM-nél, de a résztvevők ilyenkor kipihentebbnek érzik magukat a keléskor.
Mit jelent ez nekünk?
Az eredmények felülírják az alvás és ébredés klasszikus elképzeléseit: a két folyamat nem tükörképe egymásnak. Az ébredés sokkal strukturáltabb, előről hátra futó hullám, míg az elalvás inkább fokozatos, kaotikus folyamat.
Ez az új tudás segíthet az álmatlanság vagy más alvászavarok kezelésében, hiszen most már pontosabban összevethető, miben különbözik a problémás ébredés az egészségeshez képest. Ráadásul az is kiderülhet, hogy akinek nehezen megy a reggeli felkelés, annál nem feltétlenül maga az alvás, hanem inkább a felébredés folyamata akad el – ami új lehetőséget jelenthet a kezelésben is.
