Az ördögi Kljucsevszkaja: Kamcsatka hamuszörnyei

2023 novemberében a Kljucsevszkaja (Klyuchevskoy), Európa és Ázsia legmagasabb vulkánja elképesztő látványt nyújtott: két, szarvszerű lávafolyam áradt ki belőle, miközben egy hatalmas, 1600 kilométer hosszú füstoszlop szelte át a csendes-óceáni eget. A NASA Aqua műholdja készítette a meghökkentő ál-színes képet, amelyen az infravörös tartományban felerősítették a lávafolyamokat, a környező felhőket pedig kékkel emelték ki, hogy megkülönböztessék az izzó hamutól és füsttől.

A Kljucsevszkaja gigászi kitörése

A Kamcsatka-félszigeten több mint 300 működő vulkán található, de a 4754 méteres Kljucsevszkaja messze kiemelkedik közülük. 2023-ban, június végétől egészen december végéig tartott az egyik legaktívabb kitörési szakasza. A két szarvalakú lávafolyam mellett egy 12 kilométer magas és 1600 kilométer hosszú hamu- és gáztömeg tört az atmoszférába, időlegesen leállítva a térség feletti légi közlekedést. Az elmúlt száz évben legalább 60-szor tört ki, és 2000 óta 18 nagyobb kitörést produkált. 2025 áprilisában újabb aktív fázis indult, bár májusra kissé gyengült.

Közeli társak: öt másik vulkán

A Kljucsevszkajától néhány kilométerre emelkedik a 3000 méteres Bezimjannij (Bezymianny), amely kevésbé aktív, ám 1955 óta többször is kitört. Ugyanebben a csoportban helyezkedik el még az Usakovszkij (Ushkovsky), a Tolbacsik (Tolbachik), a Zimina és az Udina, mindössze 32 kilométeres körzeten belül. Ezek a vulkánok – geológiai léptékkel mérve – fiatalnak számítanak, hiszen alig tízezer éve alakultak ki.

Kamcsatka a Föld Tűzgyűrűjén

A félsziget földrengésekkel és vulkánkitörésekkel tarkított szupersávban, a Csendes-óceán 40 000 kilométeres Tűzgyűrűje (Ring of Fire) mentén fekszik. A világ szárazföldi vulkánjainak kétharmada, valamint a földrengések 90 százaléka ebből a térségből származik – Kamcsatka pedig a földkerekség egyik leglátványosabb vulkánlaboratóriuma.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján

Share on Social Media