Az ellentmondásos kínai zöld forradalom

Kína a világ szénének több mint felét használja fel, miközben a napenergia- és elektromosautó-iparában vezető szerepet tölt be. A világon gyártott napelemek jelentős része is Kínából származik, de ezek előállítása nagyrészt széntüzelésű erőművekre támaszkodik. Az International Energy Agency (Nemzetközi Energiaügynökség) adatai szerint a fotovoltaikus gyárak több mint 80%-a olyan kínai tartományokban működik, mint Hszincsiang és Csiangszu, ahol a hálózatot a szén uralja. Ezért a kínai gyártású napelemek szén-dioxid-kibocsátása jelentős, ám élettartamuk során ezt néhány hónap alatt visszatermelik.

Mindent áthat a szén és a nehézipar

2011 óta Kína közel tízszer annyit fektetett napelemgyárakba, mint Európa, és ezzel világszintű napelemes fellendülést indított el. Ugyanakkor a napelemek mellett az elektromos autókhoz szükséges fémalkatrészek is széntüzelésű acélművekből származnak, míg a szénkémiai ipar gondoskodik az akkumulátorok előállításához használt anyagokról, valamint a napelemekhez szükséges szilíciumról is.

Az olaj és földgáz is “zöldül”

A kínai energiaóriások, mint a CNPC és a Sinopec, már megjelentek a nap-, szél- és akkumulátorgyártás területén, hogy fosszilisenergia-nyereségükből finanszírozzák zöld beruházásaikat. Eközben Thaiföldön, amely Ázsia régóta autógyártó központja, a kínai elektromos autómárkák már az ottani elektromosautó-eladások harmadát uralják.

2025, adrienne, hardware.slashdot.org alapján

Share on Social Media