A villámáradás természetrajza
Texas az árvizek miatti halálesetek “bajnoka” az Egyesült Államokban. Az ok részben a tagolt, dombos vidék és a félig sivatagos, kevéssé nedvszívó talaj – az esővíz gyorsan lefolyik, a sekély patakok pillanatok alatt megáradnak, így villámáradások alakulnak ki, amikor rövid időn belül rengeteg eső esik. Az ilyen áradások során néhány perc vagy néhány óra alatt a heves esőzések hihetetlen gyorsasággal öntik el a folyómedreket, utcákat, kanyonokat, mindent elsodorva.
Texasban, különösen ezen a vidéken, amelyet a helyiek csak Árvízsikátornak (Flash Flood Alley) neveznek, minden adott volt az extrém helyzethez: a hegyes-dombos terep, a sekély folyók és a rendkívüli mennyiségű csapadék.
Honnan jött ennyi víz?
A katasztrofális áradás fő oka a víz mennyisége volt. Egy kivételesen hosszú ideig tartó, özönvízszerű zivatar parkolt rá ugyanarra a vízgyűjtő területre órákon át, majd a csapadékot szinte egyszerre zúdította le. Mindezhoz a trópusi Barry vihar maradványai is hozzájárultak, amely korábban Mexikó partjainál érte el a szárazföldet, és ezzel rengeteg nedvességet juttatott a légkörbe. Az átnedvesedett légtömegek keletről érkezve felfelé kényszerültek az emelkedő domborzaton, ahol a meleg levegő még intenzívebb, óránként 5–7 centiméter esőt adó zivatarfelhőket eredményezett.
Lehet-e előre jelezni?
Bár a meteorológusok felismerhetik azokat a légköri körülményeket, amelyek kedveznek a villámáradások kialakulásának, pontosan megjósolni, mikor és hol csapnak le, szinte lehetetlen. Ezúttal az Országos Meteorológiai Szolgálat pénteken hajnalban, 1:26-kor adott ki riasztást, majd hajnal 4:06-kor vészhelyzetet is jeleztek. Egyesek szerint a figyelmeztető rendszer az utóbbi időben nehézkesen működött, mert az illetékes hivatal létszámleépítések miatt megfogyatkozott. Valójában azonban nem az előrejelzés minősége, hanem a helyi hatóságok cselekvőképtelensége és a kommunikációs hibák okozták a tragédiát.
Ez csak a kezdet?
A tudósok szerint, ahogy a Föld légköre melegszik, egyre gyakoribbak lesznek az ilyen extrém esőzések. A termodinamika egyik alaptörvénye szerint minden egyes Celsius-foknyi melegedés 7%-kal növeli a levegő által szállítható vízgőz mennyiségét – sőt, a leghevesebb viharok esetén ennél is gyorsabb lehet a növekedés.
Texas és más, a Mexikói-öbölhöz közeli dombvidékek a jövőben még inkább ki lesznek téve a váratlan, pusztító árvizeknek. Ahol a forró tenger, a meredek dombvidék és az instabil légkör találkozik, ott bármikor megismétlődhet egy hasonló katasztrófa.
