
Kiknek kell majd igazolniuk az életkorukat?
A kor-igazolás csak azokra lesz kötelező, akik be vannak jelentkezve Google- vagy Microsoft-fiókjukba. Ez különösen jelentős, mivel Ausztráliában nagyon sokan folyamatosan így használják a webböngészőt, gyakran hozzáférnek a Gmailhez, az Outlookhoz vagy a YouTube-hoz (és persze a Binghez). Az ausztrál szabályok szerint jelenleg 13 éves kortól lehet saját Google- vagy Microsoft-fiókot kezelni, de mostantól minden 18 év alatti felhasználót automatikusan a legmagasabb szintű biztonsági beállítások védenek majd: a keresők kiszűrik a pornográf vagy erőszakos tartalmakat, még a hirdetésekben is.
Így működik majd a kor-ellenőrzés
A keresőmotorok különféle módszerekkel ellenőrizhetik a felhasználók életkorát: kérhetnek hivatalos igazolványt, biometrikus adatot vehetnek alapul (például arcfelismerést), vagy az online tevékenység és fiókinformációk alapján következtetnek az életkorra. Akik viszont nem jelentkeznek be semmilyen fiókba, azoknál nem lesz kötelező a kor-ellenőrzés, de az alapértelmezett beállítás úgyis elhomályosít minden pornográf vagy erőszakos képet a találatokban.
Robotok és emberek: további szabályok
A szabályozásban szerepel az is, hogy a keresőszolgáltatóknak egyre fejlettebb kor-igazolási technológiát kell bevezetniük, illetve meg kell előzniük, hogy az automatikus keresési kiegészítés szexuálisan explicit vagy erőszakos javaslatokat dobjon fel. Ha valaki evészavarokra vagy önsértésre keres rá, a rendszer automatikusan krízisinformációkat jelenít meg. A szabályszegőkre akár 18 milliárd forintnyi bírság (49,5 millió AUD) is kiszabható.
Mesterséges intelligencia: újabb veszélyek
A szabályalkotók következő lépése az lesz, hogy a MI-chatbotok (generatív MI) is szigorúbb ellenőrzés alá kerüljenek. Egyre több iskolai nővér jelzi, hogy már 10 éves gyerekek is napi öt órát töltenek MI-chatbotokkal, ahol akár szexualizált beszélgetésekbe is keveredhetnek, sőt a chatbot néha veszélyes vagy szexuális tevékenységre utasíthatja a gyerekeket.
Nagy a tét, ha nem tartják be a szabályokat
Az eSafety Commissioner komolyabb kötelezettségeket szeretne elérni az alkalmazásboltoknál, készülékgyártóknál, közösségi oldalaknál és csevegőszolgáltatóknál is. Ha ezek a szabályok nem lesznek elég szigorúak, akkor kötelező sztenderdeket vezethetnek be a cégek számára.
A Google egyébként toronymagasan uralja az ausztrál piacot: a keresések több mint 90%-a náluk fut. A mostani szabályozási hullámmal a törvényalkotók végre befoltoznák az egyik legnagyobb biztonsági rést az interneten – vagy legalábbis törekednek rá.