
Megcsavart fény a plazmában
A Toulouse-i Egyetem, az UCLA, a Paris-Saclay-i Egyetem és a Princeton kutatói most plazma-alapú rendszerben is megfigyelték a fényhúzást egy speciális formában – az úgynevezett képelfordulást. Ehhez mágneses térben terjedő Alfvén-hullámokat használtak, amelyek ideálisak a hullámdinamika és alapvető fizikai jelenségek vizsgálatára.
A plazma ionizált gáz, szabadon mozgó elektronokkal és ionokkal, ezért gyorsan képes forogni és lassan terjedő hullámokat is támogat. Ezt kihasználva a kutatók rájöttek, hogy a plazma forgásával jelentősen el lehet csavarni a benne terjedő hullámok mintázatát: a UCLA Nagy Plazmaeszközében (Large Plasma Device) akár több tíz fokos elfordulást is elértek.
Hullámok, amelyeket a forgás visz el
A kísérletben Alfvén-hullámokat indítottak forgó plazmában, melynek forgássebességét elektromosan töltött elektródákkal szabályozták. Az eredmény: a hullámok transzverzális szerkezete elcsavarodott, mintha megtekeredett volna a fény – ahogyan azt az egyszerűbb közegekre felállított elméletek is jósolták, pedig a plazma sokkal összetettebb közeg.
Különösen jelentős, hogy ilyen mértékű képelfordulást most először figyeltek meg természetes, nem mesterségesen módosított közegben, ráadásul olyan hullámoknál, amelyek gyakoriak az univerzumban. Ez azt sugallja, hogy képelfordulás és fényhúzás számos asztrofizikai környezetben, sőt a fúziós kutatásban is jelen lehet.
Új távlatok a kutatásokban
A mostani eredmények utat nyithatnak a képelfordulás és más fényhúzási effektusok további vizsgálatához plazmákban, akár új technológiák, például távoli forgásérzékelő rendszerek alapjául is szolgálhatnak. Ezek alkalmazhatók lehetnek asztrofizikai folyamatok kutatásában, vagy éppen a fúziós reaktorok hatékonyságának növelésében. A kutatók szerint bőven akad még felfedezni való a mozgó közegben terjedő hullámok világában.