Miért kaptak ekkora büntetést?
Az Apple régóta az Európai Bizottság célkeresztjében van, főleg amióta életbe lépett a Digitális piacokról szóló jogszabály (DMA – Digital Markets Act). Ez megtiltja a cégeknek, hogy ellehetetlenítsék a versenyt, például azzal, hogy saját szolgáltatásaik vagy áruházaik felé terelik a felhasználókat, miközben más lehetőségeket elzárnak előlük. Az uniós törvényhozók szerint az Apple pontosan ezt tette: megakadályozta, hogy a fejlesztők a felhasználókat alternatív – nem Apple-höz tartozó – alkalmazásboltokba irányítsák, ahol például játékbővítményeket vagy előfizetéseket vásárolhatnának.
Ügyeskedésből újabb kavarás?
2024-ben az Apple több változtatást is végrehajtott a rendszerében, például engedélyezte a webes app-terjesztést és az alternatív alkalmazásboltokat is, de ez nem volt elég az Európai Bizottság számára. Hiába vezette be a cég azt a 0,5 eurós (200 forintos) egyszeri telepítési díjat minden alkalmazás után, ha egy app 1 millió telepítést elér az EU-ban – a kis fejlesztőknek vagy nem profitáló alkalmazásoknak ezt nem kell fizetniük –, a Bizottság szerint bármilyen extra díj, amely a versenyt akadályozza, tilos.
Az Apple most azzal próbálkozik, hogy ezt a díjat kivezeti, és helyette 5% jutalékot szedne a digitális termékekből, amelyeket az App Store-ban kommunikáltak és promótáltak – de a Bizottság álláspontja egyértelmű: a fejlesztőknek semmit sem szabad fizetniük azért, ha a felhasználókat alternatív szolgáltatásokhoz irányítják.
Folytatódik a jogi csörte
A Bizottság szerint az anti-steering szabály lényege: a díj mértéke pontosan nulla. Így az Apple-nek a bíróságon kell bizonyítania, miért lenne mégis elfogadható, hogy indirekt módon extra költséget hárítson a fejlesztőkre. A jogi harc mindenki számára tanulságos lehet: meddig lehet még csűrni-csavarni a szabályokat a techóriásoknak, mielőtt valódi következményei lesznek a húzásaiknak?
