A neuronok eredete – a régóta keresett válasz
A magzati fejlődés során az emberi agy 100 milliárd neuront termel, majd ez a szám az évek során folyamatosan csökken. Az 1960-as évek patkánykísérleteiből már tudható volt, hogy az állatoknál életük végéig folytatódik az idegsejtképződés (neurogenezis), embereknél azonban eddig csak fiatal idegsejteket találtak, de az nem volt világos, hogy ezek valóban újak-e, vagy csak lassan fejlődő sejtek.
Most a svéd Karolinska Intézet csapata több technika kombinációjával vizsgálta hat, tudományos célra felajánlott gyermek agyának hippokampuszában (az agy memóriáért felelős központjában) található sejteket. Több mint 100 000 sejt RNS-ét szekvenálták, hogy olyan mintázatokat keressenek, amelyek alapján megállapítható az idegsejtek fejlődési fázisa.
Új neuronok minden életkorban
A gyermeki szövetben azonosított markerek alapján 19, különböző életkorú, elhunyt felnőtt agyát is átvizsgálták. Egy kivétellel mindegyik agyban találtak éretlen idegsejteket, és prekurzor sejteket is megfigyeltek a gyermekeknél, illetve 12 felnőttnél. Két felnőtt esetében szokatlanul sok új idegsejtet és prekurzort találtak; egyikük epilepsziás volt, ami összefügghet a magasabb neurongenezissel, bár emberben ez még nem tisztázott kapcsolat.
Több lehetőséget ad a jövő kutatásainak
A hippokampuszon kívül, egereknél például a szaglóhagymában is képződnek új neuronok, de ez embereknél még nem bizonyított. A kutatók most azt tervezik, hogy más agyterületeken is keresik a felnőttkori neurogenezis nyomait. Állatkísérletek szerint a megszakadt neurogenezis összefügghet az Alzheimer-kórral vagy depresszióval, így a folyamat mechanizmusának megismerése segíthet az agyi betegségek megértésében vagy kezelésében.
Most, hogy egyértelműen bizonyították a felnőttkori neuronképződést, folytatódhatnak a vizsgálatok arra, hogy pontosan milyen szerepet töltenek be ezek az új sejtek az agyműködésben, illetve a betegségek kialakulásában.
