
A CMV új trükkje: titkos fehérjekulcs
A herpeszvírusok családjába tartozó CMV a világ felnőtt népességének nagy részét fertőzi. Sokáig kihívást jelentett megérteni, hogyan képes ennyire hatékonyan bejutni a vérerek falát borító sejtekbe, és miért olyan nehéz ellene védekezni. Az új kutatás szerint a CMV nemcsak a herpeszvírusokra jellemző gH nevű fehérjét használja a sejtek megfertőzéséhez, hanem ezzel együtt vagy akár helyette egy különleges partnert, az UL116 nevű fehérjét, valamint az UL141-et is beveti. Ezekből egy GATE nevű komplex alakul ki, amely molekuláris zárként működik, és szó szerint átcsúsztatja a vírust az immunrendszer ellenőrzése alatt.
Ennek az alternatív belépési útnak a felfedezése magyarázhatja, miért voltak eddig eredménytelenek az oltási és gyógyszeres próbálkozások – hiszen ezt a „hátsó ajtót” korábban senki sem vette észre.
Kikre jelent veszélyt a CMV?
Az Egyesült Államokban minden 200. újszülött közül egy már citomegalovírus-fertőzéssel jön világra, és az érintettek ötöde valamilyen születési rendellenességgel vagy hosszú távú egészségügyi problémával néz szembe. Felnőtteknél a CMV-fertőzés többnyire tünetmentes, ám a vírus különösen veszélyes a várandósokra – mivel a fejlődő magzatokra súlyos, életre szóló következményekkel járhat. Az immunrendszerükben legyengült emberek, például szervátültetettek, szintén nagy veszélynek vannak kitéve.
Új remény a megelőzésre
A CMV hatalmas genomja és összetett szerkezete sokáig lehetetlenné tette a hatékony oltások és gyógyszerek kidolgozását. Most, hogy sikerült azonosítani a GATE komplexet, a kutatók abban bíznak, hogy végre célzott oltásokkal és gyógyszerekkel is fel tudják venni a harcot ezzel az életveszélyes vírussal – és talán a herpeszvírusok egész családjával. Így a jövőben nemcsak a CMV, hanem például az Epstein–Barr-vírus vagy a bárányhimlő (Varicella zoster) ellen is bevethetők lehetnek az új terápiás stratégiák.
A Pfizer friss eredményei új lendületet adhatnak a vírusellenes kutatásoknak, ami a legveszélyeztetettebbek – elsősorban a babák és immungyenge emberek – számára akár életmentő áttörést hozhat néhány éven belül.