„Már csak Trump vagy Musk hiányzik ebből a buliból!” – A rettegett afrikai rákgyógyszer-botrány: hamis orvosság a betegeknek

„Már csak Trump vagy Musk hiányzik ebből a buliból!” – A rettegett afrikai rákgyógyszer-botrány: hamis orvosság a betegeknek
Afrikában egyre nagyobb gondot okoz a rossz minőségű vagy hamisított rákgyógyszerek jelenléte. Sok betegnél emiatt előfordulhat, hogy a kezelés nem hatékony, sőt akár veszélyes is lehet. Egy átfogó kutatás szerint az etiópiai, kenyai, malawi és kameruni kórházakban, valamint patikákban vizsgált rákgyógyszerek 17%-a hibásnak bizonyult – ez közel minden hatodik gyógyszert jelent. Ezek a szerek vagy túl kevés, vagy egyáltalán nem tartalmazzák a szükséges hatóanyagot, ami a kezelés teljes kudarcához vezethet: a daganat tovább nő, a betegség súlyosbodik, sőt akár tovább is terjedhet. A kutatás során mintegy 200 különböző rákgyógyszert teszteltek, amelyek jelentős részét nagynevű kórházakban is alkalmazták. A probléma gyökerei összetettek, de a nem megfelelő szabályozás, az ellenőrizetlen termékek és a hamisítás mind szerepet játszanak abban, hogy a páciensek veszélyes szerekhez jutnak.

A rossz gyógyszerek okai és felismerése

A rossz minőségű vagy hamis gyógyszereket több tényező is okozhatja. A gyártási hibák mellett gyakori, hogy a készítmények a nem megfelelő tárolás miatt mennek tönkre: például hőség hatására elbomlik a hatóanyag. Az sem ritka, hogy teljesen hamisított termékek kerülnek forgalomba, amelyek csomagolása megtévesztő – a dobozon látszólag minden rendben, de belül a készítmények vagy rossz minőségűek, vagy más anyagokat tartalmaznak. Általában csupán vizuális ellenőrzéssel, vagyis címke- vagy színellenőrzéssel próbálják kiszűrni a hibás termékeket, de ez szinte semmit sem ér. A kutatás szerint a hibás gyógyszerek alig negyedét lehet vizuálisan azonosítani – a többit csak laboratóriumi vizsgálatokkal lehet biztosan felismerni. Ezek a tesztek azonban sok afrikai országban nem elérhetők, vagy a laboratóriumok nem vállalják a veszélyes, toxikus rákgyógyszerekkel végzendő munkát. Pedig „ha nem lehet tesztelni, akkor szabályozni sem lehet” – mondja az egyik szakértő.

Nem csak a rákgyógyszerekkel van baj

Nem először tapasztalnak Afrikában ilyen jelenséget: közel tíz éve a WHO már kimutatta, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országokban minden tizedik gyógyszer rossz minőségű vagy hamis. Független tanulmányok néha még rosszabb arányokat mutatnak. Nem csak a rákgyógyszerek érintettek: antibiotikumok, malária elleni szerek és tuberkulózis elleni gyógyszerek esetében is hasonló arányban vannak jelen silány vagy hamis tételek. Ez nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági katasztrófa is: az egészségügyi rendszerek hatalmas összegeket költenek olyan szerekre, amelyek semmilyen eredményt nem hoznak, sőt árthatnak is. Miközben a fejlett országokban szigorú ellenőrző rendszerek, laborok és átlátható beszállítói láncok működnek, addig Afrikában a laza szabályozás, az olcsó gyógyszerek iránti kereslet, a rossz infrastrukturális háttér és a hamis készítmények terjedését segítő tényezők dominálnak.

A megoldás felé vezető út

A WHO már évek óta sürgeti, hogy javítsanak a helyi ellenőrzési rendszereken, így csökkentve a hamis gyógyszerek piacát. Egy 2017-es áttekintés három fő lépést javasolt: megelőzés, észlelés és gyors válasz. A legfontosabb az lenne, hogy már a gyártásnál vagy az importnál se kerülhessenek hibás termékek a piacra, de ahol ez mégis megtörténik, ott hatékony figyelő- és válaszadó rendszerekre van szükség. A technológiai fejlődés új lehetőségeket kínál: például papírlaborokkal, ahol az orvosok gyorsan megvizsgálhatják a gyógyszerek hatóanyag-tartalmát, mielőtt beadnák a betegnek. Bár a hibás gyógyszerek aránya így is ijesztő, legalább kétharmaduk megbízható: vagyis vannak jól működő, komoly beszállítók is. Ugyanakkor néhány cég szinte kizárólag gyenge minőségű termékeket szállít, így ezeket szigorúan ki kell szűrni a rendszerből a betegek védelme érdekében.

2025, adminboss, www.dw.com alapján

  • Te mit gondolsz, hogyan lehetne kiszűrni a rossz minőségű gyógyszereket ott, ahol nincs labor?
  • Ha te dolgoznál egy kórházban, mit tennél, ha gyanús gyógyszert észlelsz?
  • Szerinted mennyire felelőssége a gyógyszergyáraknak, hogy megbízható termékeket biztosítsanak?




Legfrissebb posztok