Kétségbeesés és jogi viták
Hunt azzal érvelt, hogy az OpenAI adatvédelmi szabályzata szerint ezek az adatok nem maradnának meg, ő mégis egy fórumon szembesült a hírrel, hogy minden beszélgetés megőrzésre kerül. Ez szerinte a negyedik alkotmánymódosításban biztosított jogokat és a tisztességes eljáráshoz való jogot is sérti. Attól tart, hogy a bírósági eljárás során a nyomozó újságírók olyan információkat szerezhetnek a törölt csevegésekből, amelyek érzékeny személyes vagy üzleti adatokat tartalmaznak – például ha valaki teljes újságcikkeket próbált íratni az MI-vel.
Mennyi esélyük van a felhasználóknak?
A bíróság egyelőre még nem juttatta el az adatokat az újságtársaságokhoz, így a felhasználók csak akkor járhatnak sikerrel, ha később osztják meg a csevegéseket, és tovább próbálkoznak jogilag. Ez azonban csak sovány vigasz azoknak, akik már most attól tartanak, hogy az OpenAI adatmegőrzése komoly és helyrehozhatatlan károkat okozhat. Sokan azt is aggályosnak tartják, hogy az OpenAI elég elszántan védi-e a felhasználók magánéletét, vagy inkább saját pénzügyi, jogi és hírnévbeli érdekei szerint jár majd el.